Andy Vajnát olykor leszavazzák, de állítólag jól bírja
Heves vitákat váltott ki 2011-ben a Magyar Nemzeti Filmalap megalakulása, illetve Andy Vajna kormánybiztosi kinevezése. Az eltelt időszakban már láthattuk az új pályázati rendszer első fecskéit, most azonban újabb fordulóponthoz ért a Filmalap története: az idei cannes-i filmfesztiválra három olyan magyar alkotás is meghívást kapott, amelyek már az új szervezet égisze alatt készültek, sőt a Fehér Isten saját szekciójában a fődíjat is elnyerte. Havas Ágnest, a Filmalap vezérigazgatóját kérdeztük a kezdeti viharosabb időszakról, a jelenlegi magyar filmes mezőnyről, döntéseik hátteréről és a cannes-i élményekről.
hvg.hu: Mennyire elégedettek azzal, hogy végül három alkotás (Fehér Isten; A kivégzés; Provincia) képviselte Magyarországot Cannes-ban? Voltak korábban olyan vélemények is, amelyek több hazai nagyjátékfilm bejutását sem tartották elképzelhetetlennek.
Havas Ágnes: Óriási dolognak tartom, hogy egy nagyjátékfilm és két rövidfilm is bekerült a hivatalos válogatásba. De nem csak ezek a filmek képviselték hazánkat a fesztiválon, hiszen a Filmalap filmjog értékesítési standjánál, a Filmvásáron, és a Magyar Pavilonban már a készülőben lévő, ígéretes alkotásokról is informáltuk az érdeklődőket.
De az igazi örömforrás számunka most az a tény, hogy ez az első Cannes-i filmfesztivál, ahol olyan magyar filmek szerepeltek, amelyeket már a Filmalap támogatott. (A Fehér Isten gyártását 280 millió forinttal, a Provinciát az SZFE számára megítélt éves támogatáson keresztül segítette, továbbá mindhárom film alkotóinak cannes-i részvételét is támogatta a Filmalap – szerk.) Hajdu Szabolcs (Délibáb) és Török Ferenc (Senki szigete) egy-egy filmje az utolsó utáni pillanatig versenyben volt a fennmaradó helyekért. De erről a filmek producerei többet tudnának mondani. A Filmalap francia kapcsolattartója folyamatos egyeztetésben volt a producerekkel és Cannes-nal is, ebből azért sejthető, hogy tényleg szó volt az esetleges szerepeltetésükről, ami végül sajnos nem jött össze. Ne felejtsük el, a világ minden tájáról pályázó 1800 játékfilm közül végül 50 került be a hivatalos válogatásba!
A Fehér Istenről azonban hamar kiderült, hogy ott lesz a fesztiválon. Úgy tudom, felmerült az is, hogy a film a versenyprogramban kap helyet, és a fesztivál utolsó napjain mutatják be. De szerencsére a Fehér Isten végül ennél sokkal jobb pozícióba került azzal, hogy a szombat estét, az egyik legkedvezőbb vetítési időpontot kapta meg. Ez az a nap, amikor már minden fontos ember ott van a fesztiválon, és ami még ennél is fontosabb: ekkor még senki sem fáradt el az óriási programkavalkádban.
hvg.hu: Milyen volt a három, hivatalos válogatásban szereplő film helyszíni fogadtatása?
H. A.: Én előzetesen is nagyon bíztam abban, hogy a Fehér Isten díjat nyerhet. Miután először megnéztem, percekig nem tudtam megszólalni. Két olyan jelenettel zárul a film, amilyet én még soha nem láttam filmvásznon. A kinti fogadtatás az elnyert díjon túl is rendkívül pozitív volt. A Fehér Isten vetítéseibe többször is beletapsolt a közönség. A Cannes-ban naponta megjelenő filmes szaklapok mind elismeréssel írtak Mundruczó alkotásáról. A kutya főszereplőt alakító ikerpár, Boby és Hagen is nagy sikert aratott a vörös szőnyegen, főleg az elegáns, csokornyakkendős megjelenés miatt. A film főszereplője, a 14 éves Psotta Zsófi már első autogramjait osztogatta a film után.
"Jó ma magyarnak lenni a Croisetten" – ezt az üzenetet küldtem az ismerőseimnek aznap, amikor a Fehér Isten elnyerte a fődíjat. Nekem úgy tűnt, még Mundruczó Kornélt is meghatotta a premiervetítés utáni pozitív fogadtatás.
Természetesen a másik két kisfilmre is nagyon büszkék vagyunk, ez a fesztiválszereplés az ő szekerüket is beindíthatja. A Cinefondation szekcióban Kárpáti György Provincia című kisfilmje egy nagyon erős filmblokkban ment sikerrel, a főszereplők (Fátyol Hermina, Orosz Ákos) jelenlétében. Szőcs Petra A kivégzés című kisfilmje a versenyprogramban szerepelt. Az ifjú rendezőnő gyerekekkel forgatott, akik újra meg újra eljátsszák a Ceauşescu házaspár kivégzését. Ez a két film is jól illusztrálja, hogy vannak fiatal és tehetséges magyar rendezők, akik friss levegőt hoznak a magyar filmgyártásba.
hvg.hu: Mit jelenthet az Un Certain Regard fődíja a Fehér Isten számára a hazai és külföldi forgalmazásnál?
H. A.: A Fehér Isten nemzetközi forgalmazását a Match Factory, egy kölni székhelyű, jó nevű forgalmazó vállalat végzi. A cannes-i vetítéseket követően gyakorlatilag naponta ment fel a film értéke a nemzetközi filmpiacon. Úgy értesültem, a világ minden tájáról érkeztek ajánlatok. A filmnek egyébként olyan hamar híre ment a helyszínen, hogy a vetítések előtt hosszú sorok kanyarogtak, hogy láthassák.
hvg.hu: A sikeres szereplés után térjünk vissza a Filmalap eddigi munkájára. Két és fél éve, 2011 őszén kezdték meg tevékenységüket, forgatókönyv-központú szemlélettel és a korábbitól eltérő, folyamatos, nem határidőhöz kötött pályáztatási rendszerrel. Mint a szakmai döntőbizottság tagja, mik az eddigi tapasztalatai az elmúlt időszakról? A magyar film rákfenéjének tartott forgatókönyvek terén érezhető-e javulás az új szisztémában?
H. A.: Nyugodtan hozhatom példaként ebben a kérdésben is a Fehér Istent, hiszen ez a produkció végig szorosan együttműködött a Filmalap forgatókönyv-fejlesztő csapatával. Megtehették volna, hogy rátarti módon csak legyintenek a forgatókönyvüket olvasó és aztán véleményező szakember javaslataira – eddig az összes filmjük sikerrel szerepelt Cannes-ban, lehetett volna okuk a nagyképűségre. Ehelyett nagyon profin és tudatosan használták az új rendszer adta lehetőségeket, nem derogált nekik az együttműködés, inkább ügyesen használták az új lehetőségeket. (A Fehér Isten forgatásáról és a benne szereplő kutyák trenírozásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben)
hvg.hu: És a többi film? Javult az átlag?
H. A.: A változás nagyon lassú folyamat lesz, de azért már érezhetőek az első pozitívumok. Most sincs sokkal több jó forgatókönyv, mint korábban, de nem is számítottunk arra, hogy egy-két év alatt gyökeres változás történjen.
hvg.hu: A Filmalap megalakulásakor rengeteg kritikát kapott. Sokan központosított, egyablakos rendszernek titulálták a szervezetet. Milyen volt a kezdeti időszak az önök szemszögéből? Hogyan viszonyultak kezdetben a Filmalaphoz a szakmabeliek?
H. A.: Én leginkább a kíváncsiságot észleltem a filmes körökben. Sokan nem tudták, mit is várjanak az új rendszertől. Miben lesz ez más, mint a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) – kérdezhették.
Hozzátenném azonban, akik eleinte az új pályázati rendszert kritizálták, nem gondoltak bele abba, hogy valójában az MMKA idején is csak egy ablak állt nyitva az alkotók előtt. Az MMKA támogatása nélkül nem készülhetett film Magyarországon, hiszen egy nagyjátékfilm beindításához szükséges büdzsét a többi lehetséges támogatásból (ORTT, NKA) nem lehetett összehozni. Az MMKA megkerülhetetlen volt.
Az egyablakos rendszert ellenzők között bizonyára vannak olyanok, akik közül sokan attól félnek, ha a tervüket elutasítja a döntőbizottság, akkor onnantól nincs tovább, nincs kihez fordulniuk. De ezek az emberek nem teszik fel maguknak a kérdést: „lehet, hogy nem is olyan jó a filmtervem?”.
Egyébként a Filmalap szabályzata nem kőbe vésett, mindig is hangsúlyoztuk, hogy párbeszédet szeretnénk a szakmával. Nem csak egy döntéshozó testület vagyunk. A pályáztatási rendszer szabályzata folyamatosan alakul, csiszolódik, tehát a szakmának tényleges beleszólása van a működésünkbe. Az ajtónk mindenki előtt nyitva áll. Azt szeretnénk, hogy a magyar filmélet újra pezsegjen.
Az utolsó vágás joga körül is volt felhördülés, de csak azért, mert mindenki félreértelmezte a szabályt. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy jövünk mi is és teljesen átszabunk egy filmet, azért mert nekünk úgy tetszik. A tesztvetítések és a konzultációk a filmekért vannak, nem ellenük. Az alkotók érdeke, hogy a lehető legjobb verzió kerüljön a nagyközönség elé. Az utómunka során is folyamatos a konzultáció a film alkotóival.
hvg.hu: Volt olyan alkotó, aki látványosan elutasította a forgatókönyvéről írt véleményt?
H. A.: A forgatókönyv-fejlesztői véleményt szerintem minden szerző elolvassa, de természetesen már előfordult, hogy valamelyik pályázó nem értett egyet a benne leírtakkal. De ez így is van rendjén, az lenne a baj, ha mindenki megfogadná a szakértői véleményt.
Másrészt nem árt tisztázni, hogy a döntőbizottság az olvasói véleménytől függetlenül dönt. Attól, hogy egy filmterv kedvező kommentárt kap, még nem biztos, hogy támogatásban részesül. Szavaztunk mi már le olyan tervet is, amiért konkrétan rajongott az olvasó.
hvg.hu: Az már most körvonalazódni látszik, hogy több az úgynevezett zsánerfilm a palettán. Ez egy tudatos tendencia lesz a jövőben?
H. A.: Nem csak zsánerfilmeknek adunk támogatást. A fő kritériumunk mindig az, hogy a forgatókönyv olyan minőségű legyen, hogy azt bátran engedhessük tovább. Csak olyan könyvet fogadunk el, amelyeknek van eleje és vége, van követhető gondolatmenete.
hvg.hu: De az utóbbi évek fesztiváldíjas magyar alkotói, Tarr Béla vagy Fliegauf Bence nem arról híresek, hogy ragaszkodnának egy előre megírt forgatókönyvhöz.
H. A.: Az ő esetükben is van forgatókönyv, de ők nem egy történettel, hanem inkább egy vízióval dolgoznak. De ez a vízió is visszaköszönhet egy előzetes tervben. Nem csak hagyományos narratívájú filmekre szavazunk igennel. Nemes Gyula Zérója például egy vérbeli kísérletező, műfajok között cikázó alkotás. De megláttuk benne a fantáziát, és mellette szavaztunk, már csak azért is, mert amellett, hogy rendkívül egyedi látásmódú film, egy nagyon fontos ökológiai problémára hívja fel a figyelmünket.
hvg.hu: A leghevesebben a Tarr Béla vezette Magyar Filmművészek Szövetsége kritizálta az új támogatási rendszert Velük most milyen a viszony?
H. A.: Nemcsak ők kritizálták a rendszert, de csak addig voltak ilyen hevesek az ellenvélemények, amíg fel nem állt az öttagú szakmai döntőbizottság. (A döntőbizottság tagja Andy Vajna és Havas Ágnes mellett még Divinyi Réka forgatókönyvíró, Miskolczi Péter producer és Kovács András Bálint, az ELTE Filmtanszékének vezetője – szerk.) Miután nyilvánosságra került a névsor, elcsendesedtek ezek a hangok, hiszen ebbe a névsorba a szakmából senki sem tudott belekötni. A döntőbizottság tagjai egytől-egyig tapasztalt szakemberek, akik közül mindannyian más-más szegmensét képviseljük a filmes szakmának.
Azóta inkább a kritikák hangneme változott meg. Több a jobbító szándékú vélemény, és nőtt a bizalom is felénk. Tarr Béla valószínűleg azért formált olyan elánnal ellenvéleményt, mert ő valószínűleg több helyről finanszírozta a filmjeit, és számára ijesztőnek, túlságosan központosítottnak hatott a Filmalap rendszere. De talán időközben ő is ráébredt, hogy ebben az új szisztémában egyetlen igazán jó alkotás sem kallódhat el.
hvg.hu: Sokan féltek attól is, hogy Andy Vajna véleménye és ízlése rányomja majd a bélyegét a következő évek filmtermésére.
H. A.: Filmterv-címeket nem említhetek, de volt már rá példa, hogy Vajna úr egyedül vagy kisebbségben maradt a szavazáson, és a többiek véleménye érvényesült. Mind az öt tag szavazata ugyanannyit ér, nincsenek kiváltságosok, a többség dönt.
Megértem, hogy sokan megijedtek a színre lépésétől, és attól, hogy kormánybiztosként milyen jogkör illeti majd meg, de az MMKA csőd utáni konszolidációhoz és újrainduláshoz olyan személyiségre volt szükség, aki tapasztalata, tekintélye által és részletes koncepciójával képes végig vinni ezt a rendkívül bonyolult és nehézkes folyamatot. A megkapott jogkörök nélkül képtelenség lett volna végigvinni ezt a folyamatot – legalábbis ennyi idő alatt biztos nem. A változás, az újdonság mindig félelmet ébreszt, de az eddig történtek alapján kijelenthető, hogy felesleges volt ez a riadalom a kormánybiztossal szemben.
hvg.hu: Változhat-e a jövőben a szakmai döntőbizottság összetétele? Kovács András Bálint korábban úgy nyilatkozott, hogy a két évig tartó mandátumot tartaná a legideálisabbnak. Most járnak ennél a bizonyos két évnél.
H. A.: Egyszer biztos, hogy eljön az idő a váltásra, de ebben a kérdésben sem a filmtörvény, sem a Filmalap szabályzata nem határoz meg konkrét időpontot. Volt szó arról, hogy két évnél húzzuk meg a határt, de egyelőre a folytatás mellett döntöttünk, mivel úgy érezzük, jól működik a rendszer. A tagok egyéb elfoglaltságai miatt előbb-utóbb azonban várhatóan lesznek személyi cserék. Főleg azért lenne fontos a váltás a későbbiekben, mert azzal egy újabb ízlésvilág kerülne a döntőbizottságba.
hvg.hu: Hogy áll most az MMKA konszolidációja?
H. A.: Lényegében már túl vagyunk rajta, szerencsére sikerült elkerülni a bírósági pereket, a kétszáz ügyből már csak tíz rendezendő maradt, illetve még mindig vannak korábbról visszamaradt tartozások, de ezek nagy részét is sikerült kiegyenlíteni az elmúlt időszakban. Andy Vajna tárgyalóképessége és fellépése döntő volt abban, hogy az MMKA konszolidációja lényegében lezárult.
hvg.hu: Lesz-e újra Filmszemle? Szó volt arról, hogy akár nemzetközi fesztivállá bővítik az évek óta tetszhalott seregszemlét.
H. A.: Nem tartunk még ott, hogy biztosat mondhassak az ügyben, de terveink természetesen vannak. Folyamatosan téma a Filmalapon belül, hogy legyen egy olyan terepe az új magyar filmeknek, ahol mind a szakma, mind a közönség előtt lehetőség nyílna a bemutatkozásra.
Úgy számolgattunk, hogy egy ilyen rendezvénynek akkor lenne értelme, ha legalább tíz-tizenöt friss magyar filmet, leginkább világpremiereket tudnánk bemutatni a rendezvényen. Leghamarabb ősszel jöhet össze ez a szám, de a pontos időpontról még nem döntöttünk.
Ősszel amúgy is egy nagyszabású eseménnyel készülünk, ugyanis október 13-án a MüPában bemutatjuk Kertész Mihály (azaz Michael Curtis, a Casablanca rendezője) A tolonc című némafilmjének teljesen felújított verzióját. Ezt a filmet mintegy száz évvel ezelőtt forgatták, olyan színészekkel, mint Jászai Mari vagy Berky Lili. Az októberi bemutatón ráadásul egy szimfonikus zenekar játssza majd a vadonatúj, direkt a filmhez írt zenét. A régi kópia rendbehozatala, tisztítása majd’ egy évig tartott a Filmlaborban, úgyhogy ez az óriási munka, amelyre a MaNDA pályázott,megérdemel egy ekkora szabású bemutatót. Van olyan tervünk is, hogy a magyar filmek seregszemléjét valamilyen módon összevonjuk ezzel az eseménnyel, de egyelőre ez még a tervezés fázisában van.
hvg.hu: Mit lehet tudni a készülő vagy már elkészült magyar filmekről? Milyen magyar bemutatókra számíthatunk még az idén?
H. A.: Idén biztosan mozikba kerül a Liza, a rókatündér, és már az ősz elején jön az Argo 2. Zomborácz Virág (Utóélet) és Török Ferenc (Senki szigete) új filmjeit is az év második felében láthatja majd a közönség, karácsony tájékán kerülhet a mozikba Fazekas Csaba rendkívül látványos és szórakozató Swingje, és ugyancsak az ünnepi időszakban lesz a mozibemutatója a Mancs című filmnek is. Lehet, hogy még a felsoroltakon kívül is lesz még magyar mozipremier 2014-ben, mint például Mátyássy Áron Víkend című thrillere, de lehet, hogy néhány film bemutatója átkerül a jövő évre. Nem lenne szerencsés, ha magyar filmek egymás elől csábítanák el a hazai nézőket.