5 liter kannásbor, népzene és punk – ez a recept a külföldi sikerre?
Az egyik kereskedelmi tévé felkérésének eleget tettek, de bohócot azért nem csinálnának magukból. Egyetlen politikai rendezvényen tartott koncertjüket utólag már bánják, a hazai sikerek után pedig már a világkörüli turnét szervezik – nem is állnak rosszul, Etiópia és Új-Zéland már válaszolt nekik. Ismerjék meg az idén már a fesztiválok nagyszínpadán feltűnő Bohemian Betyarst!
hvg.hu: Mostanában már nagyszínpados koncertjeitek miatt szerepeltek a hírekben, de hogyan indult a történetetek zenekarként?
Szűcs Levente: Majdnem mindannyian Miskolcról származunk. Mihályfi Mátéval, aki a szólógitárosunk barátok voltunk a középiskolában és akartunk egy zenekart. Mindenkivel a gimis társaságból ismerjük egymást. Gábor (Fehér Gábor - a szerk.) például úgy került a csapatba, hogy egyszer egy fesztiválon találkoztunk, és hallottam, tud basszusgitározni. Szóltam neki, hogy jöjjön. Aztán kiderült, hogy évek óta nem fogott a kezébe gitárt és az első komolyabb hangszerérintése akkor volt a próbán. Körülbelül annyit tudtunk, hogy folkos, világzenei dolgot szeretnénk keverni punkkal.
hvg.hu: Elég érdekes párosítás.
Palágyi Máté: Az együttesből többen évekig néptáncoltunk, ahol a próbákon mindig arról álmodoztunk, hogy mennyire jó volna a népzene alá egy kis dob meg torzított gitár.
Korábbi élő bejelentkezésünk a zenekar próbaterméből:
hvg.hu: Viszont volt olyan időszaka a zenekarnak, amikor jobban ismertek titeket külföldön, mint idehaza.
Sz. L.: Néhány éve Máté írt 500 európai fesztiválnak, hogy íme, ezek lennénk mi… Egyetlen helyről írtak vissza, onnan is csak azért, mert az egyik szervezőnek magyar felmenői voltak. Ő sikeres ember Németországban és leszervezett nekünk egy külföldi turnét. Elég nagy neve van a szakmában, így ahova beajánlott, oda hívtak is minket, innentől pedig elkezdett forogni a nevünk.
Fehér Gábor: Elkezdtek berakni bennünket magunkhoz képest nagy külföldi előadók elé, és akkor kezdtük komolyabban venni magunkat.
hvg.hu: Mert addig nem így kezeltétek a zenekart?
Sz. L.: Először a suliban léptünk fel meg a miskolci Opera fesztiválon. Meghívtuk az összes barátunkat, ott volt 2-300 ember, vettünk egy 5 literes kannás bort és megmutattuk a szüleinknek, hogy mi ilyen zenészek vagyunk.
hvg.hu: És mit szóltak?
Sz. L.: Mindenkinél elfogadták otthon. Mondjuk Kakas (Palágyi Máté beceneve - a szerk.) az első nem miskolci koncertünkre megszökött otthonról.
P. M.: Igen, mert az anyukám orvos, és féltettek ettől az életmódtól.
Sz. L.: De már elfogadták, mert látják, hogy ezt szereti csinálni, és mellette bejárjuk a világot.
hvg.hu: Térjük azért még vissza a kezdetekhez. Ott tartottunk, hogy vettetek egy 5 literes kannás bort…
Mihályfi Máté.: Az volt a nagy vágyálma a zenekarnak, hogy az egyik nagy undergound miskolci helyen játszhassunk, ahol a Kaukázus meg az Irie Maffia szokott fellépni. Szóval nem úgy alakult a banda, hogy mindenáron nagyszínpados produkció akarunk lenni. Annyira esetleges volt akkor minden. Évről évre nőttek a vágyaink. Az első évben csak azt mondtuk, hogy de jó lenne elhagyni a Miskolcot, aztán a megyét... Amikor először játszhattunk az A38-on, mindenki halálra izgulta magát, hogy itt vagyunk a híres A38-on!
hvg.hu: Aztán mégis nagyszínpados együttes lettetek.
Sz. L.: Ahhoz képest, hogy sokáig mi sem vettük komolyan magunkat. Spanyolország ilyen szempontból egy fontos pont volt. Szerintem elég nagy dolog elérni külföldön, hogy élvezzék a zenénket annak ellenére, hogy magyarul éneklünk és nem értik az emberek a szöveget. Külföldön azt nézték, hogy mosolygunk, meg hogy éljük-e a színpadot. Nekünk ez ment és nagyon sokat tanultunk belőle.
hvg.hu: Segít titeket a háttérből valaki?
F. G.: A menedzseri teendőket most én csinálom. Volt több is egyébként, de eddig mindig szakítás lett a vége. Mi 24 órában együtt vagyunk és nagyon nehezen látja át valaki a káoszunkat, meg olyat is nehéz találni, akire rá mered bízni magad.
Sz. L.: Büszkék vagyunk arra, hogy önerőből is meg tudtuk eddig oldani. Ez nagy flash volt a nagyszínpadnál is, mert mi tényleg csak hatan vagyunk, a többi zenekarnál viszont mindig ott volt a háttérben valaki, aki rohangál, és megmondja, mit lehet mondani, mit nem.
F. G.: Például amikor megkerestek minket, hogy szeretnék, ha a Farm főcímdala a Megjöttek a fiúk című számunk legyen, tartottunk egy egy kupaktanácsot, hogy vállaljuk-e.
hvg.hu: És vállaltátok. Miért?
Sz. L.: Ha egy Való Világ szintű műsor lett volna, akkor lehet, hogy nem vállaljuk. De például itt is többször be akartak hívni bennünket az élő műsorba, azt viszont már elvből nem vállaltuk.
hvg.hu: Mert az már nem fért bele nektek?
Sz. L.: Én nem akarok hülyét csinálni magamból. Fontosabb, hogy önazonosak maradjunk, minthogy nagyon sok pénzt keressünk. Így marad a lelkem rendben.
P. M.: Például néhány éve, március 15-én léptünk fel egy politikia rendezvényen. Mondjuk szerintem azt már akkor éreztük, hogy nem kellett volna. Volt olyan zenész, aki körbement és kezet fogott az összes politikussal, minket meg mindenki kinézett, hogy mit keresünk itt. Szóval ott fröccsöztünk, rongyos ruhákban a flakonjainkkal, és éreztük, hogy ez gáz.
Sz. L.: Az a vicc, hogy amikor kijött a Petőfi rádiós körlevél, amit mi is aláírtunk, másnap megkerestek bennünket, hogy a reggeli műsorban akarunk-e társműsorvezetők lenni. Akkor is leültünk megbeszélni, és úgy döntöttünk, hogy nem akarunk segget csinálni a szánkból, és nem vállaltuk. Mondjuk sokan kérdezik, nem ugyanez történik-e, amikor játsszák a számainak. De szerintem nem, mert nem mi kerestük meg őket, hanem ők kérték, hogy küldjünk számokat.
hvg.hu: Sosem volt mélypont a zenekar eddigi történetében?
F. G.: De. Tavaly ősszel kicsit túlvállaltuk magunkat. Heti 4-5 koncertünk volt, rengeteget jártunk külföldre. Akkor kiakadtunk kicsit. Az akkori dobosunk ki is lépett.
Sz. L.: Ha sokat játszol, egyre nehezebb hitelesnek érezni magad. Én abban az időszakban sokszor már utáltam magamat a színpadon és nem akartam elhinni, hogy ez tetszik az embereknek. Akkor mondta Kakas is, hogy el akar menni egy évre külföldre.
P. M.: Akkor mi hét éve már nem csak együtt zenéltünk, hanem együtt is éltünk. Kellett egy kis idő, amikor csak magamra voltam utalva.
Sz. L: Emlékszem, hogy leültünk közösen beszélgetni, hogy oké, akkor most nagyon oda kell figyelni, hogy ne essünk szét és menjen az egész valamerre. De nagyon jó volt ez az idő arra, hogy megtapasztaljuk, milyen az élet a zenekar nélkül, és úgy tűnik, mindenki jobban érzi magát, amikor jut idő az elvonulásra is.
hvg.hu: Most, hogy már itthon is az összes fesztiválon felléptek, mi a következő lépés?
Sz. L: Kakas elkezdte szervezni a világkörüli turnénkat. Írt minden konzulátusnak. Ebből Új-Zéland, Kazahsztán és Etiópia válaszolt eddig.
hvg.hu: Vicceltek?
M. M.: Nem, tényleg így van. Egyébként az is jó, hogy 5 éve nem adtunk ki új lemezt, mégis velünk maradt a közönség. De lassan azért elkezdünk az új lemezen is dolgozni.
P. M.: Mondjuk a Sex Pistolsnak is csak egy lemeze volt, aztán nézd meg.
Sz. L.: Jó lenne elérni azt a szintet, hogy tartósan játszhassunk Európában. Egyébként meg épp, amikor nem volt zenekar, szerintem rájött mindenki, hogy zenésznek lenni a legkirályabb dolog a világon. Legalábbis számunkra biztos. Akkor meg miért ne tartanánk ki e mellett?
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!A Bohemian Betyars nyerte a csak majdnem legjobb magyar zenei műsort
Vasárnap kiderült, hogy a Nagy-Szín-Pad! három döntőse közül melyik léphet fel a Szigeten Rihanna előtt a Nagyszínpadon, és hogy ki képviselheti hazánkat a Eurosonicon, ahol a külföldi szakemberek már a jövő tehetségeit keresik. A tavalyihoz képest pozitív irányba változott a műsor, de jövőre érdemes lenne újra levonni a tanulságokat a zsűri szerepéről és a zenekarok kiválogatásáról.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
