Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
A kecskeemberről szóló tudósítást nem bírta felolvasni a röhögéstől a híradós.
A napokban osztották ki az idei ciki-Nobeleket a leghülyébb kutatások készítőinek. A biológiai IgNobelt egy bizonyos Thomas Thwaites érdemelte ki, aki speciális művégtagokat is készíttetett magának, hogy minél valósághűbben követhesse a hegyi kecskék életét. Napokat töltött egy alpesi kecskecsapattal, amely befogadta tagjai közé. (A másik díjazott biológiában Charles Foster lett, aki borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is élt a vadonban, hogy tanulmányozza az állatok életmódját.)
Thwaites „kutatásáról” beszámolt (volna) a kanadai CTV News is, ám a műsorvezetők úgy röhögtek, hogy nem bírták felolvasni a hírt. Mondjuk, megértjük:
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
Pannonhalmán mondta el augusztus 20-i ünnepi beszédét a Tisza Párt elnöke.