szerző:
hvg.hu

Számos fórumon hallhatunk a rostdús ételek fogyasztásának jelentőségéről, és arról, hogy ideje áttérni a rostban gazdag étrendre. Ugyanakkor tudjuk-e pontosan, hogy ilyenkor miről is van szó? Csak egy újabb gasztrotrend, amit épp az egészséges életmód egyik divatirányzata, amit hamarosan felvált egy másik? – Nem feltétlenül, sőt.

Nagyon kevés rostot fogyasztunk naponta, – írja a Webbeteg portál szakértője – holott a megfelelő rostbevitel nélkül aligha lesz rendben az emésztésünk.

Az egészséges felnőttek számára ajánlott napi mennyiség 20-25 gramm, amelyben a nem oldható és oldható rostok aránya 3:1 legyen. Oldhatatlan rostot tartalmaznak például a teljes kiőrlésű termékek, a kuszkusz, a korpa, a sárgarépa és az uborka. Vízben oldódó rostban gazdag például az alma, a puha húsú gyümölcsök, a zab, a borsó, a bab, a csonthéjasok.

©

A javasolt rostbevitelt a napi 0,5-1 kg friss zöldség, gyümölcs és főzelékféle, vagy 56-84 gramm zabkorpa elfogyasztása fedezi. A rostban gazdag étrendnek általában alacsonyabb a zsírtartalma is, amely ezáltal hozzájárul a kisebb mértékű energiabevitel eléréséhez.

Mit is azok a rostok?

Az élelmi rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, amelyek létfontosságú szerepet töltenek be az emésztésben. E csoportba tartoznak a szénhidrátok, amelyeket szervezetünk nem képes lebontani.

Két fajtájuk létezik: azok, amelyek vízben oldódnak, és azok, amelyek vízben oldhatatlanok. Az emésztőenzimek részben, vagy egészben érintetlenül hagyják a rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben, friss zöldség- és főzelékfélékben található oldékony rost felszívja a vizet, megduzzad, és sűrű zselés anyaggá alakul. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat megkötnek, ezáltal azok csak fokozatosan, lassabban szívódnak fel. Ez a massza keveredik az emészthetetlen táplálékkal, majd a vékonybélen keresztülhalad.

Miért jók nekünk a rostok?

A megkötött anyagok között ott szerepel a koleszterin és az epesav is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik vissza, aminek következtében alacsonyabb lesz a vér koleszterinszintje. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle. Itt történik meg a víz visszaszívódása, de mivel az oldékony rostok magukban tartják a víz egy részét, ezért a testünket elhagyó széklet hígabb lesz. Azok, akik nem fogyasztanak megfelelő mennyiségű rostot, székrekedésben szenvedhetnek.

©

A vízben oldható rostok másik hasznos hatása, hogy táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára. A baktériumok lebontják az oldható rostokat, és előnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét. Ha a mikroorganizmusok nem jutnának megfelelő mennyiségű táplálékhoz, nem növekednének és szaporodnának megfelelő ütemben, amely számos káros egészségügyi következménnyel járhat.

A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat. Ráadásul kalóriát sem tartalmaznak.

A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet. Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.

Forrás: Webbeteg.

Cikk megosztása
Címkék