Tetszett a cikk?

A Fidesz nyers osztálypolitikát űz, amelyben a privilegizált csoportoknak még kedvezőbb helyzetet teremt a szegények és a lecsúszók kárára – véli Bozóki András politológus. A nemzeti és multiostorozó retorika csak látszat, pántlika, hogy így-úgy elfedje a neokonzervatív nyomulást.

Bozóki András a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója, Gyurcsány Ferenc egykori kulturális minisztere interjút adott a Beszélőnek. A Fidesz első pártprogramjának egyik szerzője, aki a tavalyi választásokon az LMP támogatására buzdított, a mostani beszélgetésen értékelte a zöldpárt eddigi teljesítményét és elemezte a politikai helyzetet, a fideszes berendezkedést.

LMP

Eszerint hiába veszítette el a Fidesz tavalyi szavazóinak egyharmadát, mert lelkileg ők még nem állnak készen arra, hogy átálljanak az ellenzékhez. A politikusok iránti bizalmatlanság viszont mindegyik pártot sújtja, így lehet, hogy 45 százalék körüli tetszési indexszel Orbán Viktor lehet az ország legnépszerűbb vezetője. A kormánnyal szembeni tiltakozások között még nincs valós kapcsolat, „külön–külön tüntetgetnek, […] egyelőre a társadalomban megindult erjedés még nem ért össze, ezek a csoportok még nem találtak egymásra”. Amíg a szocialisták úrrá nem lesznek a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai hitelvesztésen, valamint amíg az LMP országos pártként meg nem szervezi magát, és el nem hiteti a választókkal (elsősorban a Fideszben csalódottakkal), hogy kormányképes erő, addig aligha történhet meg a politikai átrendeződés. Nagyobb a baj annál, mintsem az alapjogvédelem és kulturális sokszínűség megóvásának programja – amin a zöldpárt leginkább ügyködik – elegendő lenne.

A 2008-ban elindult súlyos társadalmi–gazdasági válság óriási politikai vákuumot teremtett, amibe sikeresen türemkedett be a Fidesz, ám tulajdonképpen maga az LMP is válságtermék, ez magyarázza, hogy görcsösen a Fidesz és az MSZP közé helyezi el magát. „Az LMP-t valamifajta farkasvakság sújtja ebben a kérdésben. Abba a helyzetbe sodródnak, hogy elvileg támogatniuk kell a Budai Gyula-féle elszámoltatást – amely nem más, mint a politika kriminalizálásának politikája –, legfeljebb csak annak túlkapásai ellen emelnek szót” – mondja Bozóki. Úgy tűnik, ilyen értelemben Karácsony Gergely legutóbbi népfrontos ajánlata valódi fordulatot jelenthet a „Gyurcsány, Orbán egykutya” szemléletéhez képest.

„A mostani helyzetben a Fidesszel való összefogás olyan lenne, mint a Szakasits Árpád-féle szociáldemokraták közeledése a kommunistákhoz az 1948-as pártegyesülés előtt.” A Fidesz kettős politikát visz, amihez az LMP-nek nem könnyű viszonyulni, egyelőre még nem is sikerült széles csoportokat megnyerni maguknak. Bozóki jó iránynak tekinti, hogy az LMP egyre többet foglalkozik a szociális kérdésekkel. Ami már csak azért is fontos, mert ha se ő, se az MSZP nem teszi, csak a Jobbik fog tovább erősödni. „Sok konzervatív, mérsékelt jobboldali szavazó van, akik elégedetlenek Orbán Viktor politikájával, már a nagytőkések és a középvállalkozók között is, csak még nem mernek kiállni a nyilvánosság elé. Ez is egyik jellemzője a kiépülő rendszernek, jelesül, hogy a félelem kultúrájára próbál építeni, és így igyekszik beszűkíteni a független beszéd társadalmi tereit.”

Schiffer András és Répássy Róbert a Parlamentben
MTI / Kovács Attila

A Fidesz

De mi is Orbánék célja a politológus szerint? „Retorikai szinten gazdasági szabadságharcról, bankellenességről, az IMF kiűzéséről lehet hallani, miközben valójában az állam elfoglalása és központosítása folyik, ráadásul nemcsak egy párt, hanem egy vezér uralma alá hajtása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az államot nemcsak a közszolgáltatások javítására próbálják használni, hanem egy új osztálypolitika megvalósítására – ennek korai csíráit már az első Orbán-kormány idején láthattuk –, amelynek következtében növekszik a gazdagok és a szegények közötti távolság, és többé-kevésbé nyílt hangulatkeltés folyik a romák, a mélyszegénységben élők és a lecsúszó alsó középosztály ellen. Ennek a szemléletnek a klasszikus megnyilvánulása Lázár János hírhedt elszólása, hogy aki kevésre vitte az életben, »az annyit is ér«. Ez egyfajta latin-amerikanizálódás, a szociáldarwinizmus szélsőséges megnyilvánulása, amelyet – hogy a lecsúszás ne legyen olyan fájdalmas – nacionalista-populista propagandába csomagolnak. Ez a védekezni kevésbé tudó társadalmi csoportokat érinti hátrányosan. Emellett az elitváltás célját szolgálja az egyes értelmiségi csoportokkal, tudósokkal, írókkal és művészekkel szemben folytatott, meg-megújuló, rasszista és homofób hecckampány. A kormánypropaganda szerint a külföldi tőkével szemben erősítik az államot, de valójában a kormányzat nem arra használja az államot, hogy megerősítse a veszélyeztetett rétegek pozícióját, hanem arra, hogy még lejjebb nyomja őket. Az államhatalmat e hatalom jelenlegi birtokosai a társadalom kettészakítására használják. Az államot nem a befogadás, hanem a kirekesztés eszközévé teszik. Amit csinálnak, az nem doktriner, hanem opportunista, sőt, cinikus hatalmi politika, amelyben a nacionalizmus és a populizmus retorikája csak eszközértékű. Ezzel »pántlikázzák« a lényegében neoliberális [később Bozóki neokonzervatívnak nevezi – a szerk.] gazdasági politikát.”

Bozóki szerint egy ideig úgy látszott, mintha Orbánék államkapitalista gazdasági modellt követnének. „De ma már egyre inkább úgy látom, hogy ez inkább a politikájuk füstje, mint a lángja. A Nyugat-ellenes, nemzetieskedő, háborús és »férfias« retorika csupán annak elfedésére szolgál, hogy a Fidesz valójában a társadalmi különbségek növelésében érdekelt. […] nemcsak arra kellene figyelni, hogy a Fidesz-kormány privatizál-e vagy államosít. Ennél fontosabb kérdés, hogy valójában mire használja az államot. Lehet, hogy épp az államot privatizálja önmaga számára. […] még az állam erősítése is arra szolgál, hogy privilegizált társadalmi pozíciókat erősítsen meg. Szó sincs arról, hogy Orbán Viktor baloldali politikát valósítana meg, bármennyit is szónokol a globalizáció, a »spekulativ kapitalizmus«” és a multik ellen, az állam erősítése mellett. Orbán a kirekesztő osztálypolitikájával okozott társadalmi sérelmeket idegenellenes, a nemzet etnikai alapú összetartozását erősítő politikájával próbálja retorikai szinten ellensúlyozni. Ezzel azonban vékony jégen korcsolyázik.”

(Beszélő, 2011/6)

zádori

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Itthon

Politikai romantikától népirtásig vezet az út

Kétszáz éve mérgezi a kelet-európai politikát az öncsaló nemzeti romantika, amely nemcsak remekműveket és hajlékony nemzeti nyelvet adott, de gyermeteg és irracionális közgondolkodást is. Legotthonosabban még mindig a nemzeti fantazmagóriák közt érezzük magunkat.

Itthon

Megbütyköli vagy széttrancsírozza a Fidesz?

A médiaszabályozás és az alkotmány után a törvényeknek harmadik, a demokrácia velejét jelentő csoportja van soron: a parlamenti választások szabályai. A kormánypárti kétharmad most megmutathatná, képes önmérsékletre. Ám sokan attól tartanak, hogy inkább ismét a foga fehérjét mutatja majd ki.

Itthon

Orbán se találja a villanykapcsolót

Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért? A szociológus választ keres.

Itthon

Orbán és a „Kis Napóleon”

Lehet-e párhuzamot vonni „Napóleon Lajos” államcsínye és aközött, amin a Fidesz nagy erőkkel munkálkodik? Hogyan kerül Alexis de Tocqueville az asztalra?

Itthon

A gárdisták afrikai hadiösvényen masíroznak

A privatizált erőszak nem egyszerűen privát erőszak, ez ugyanis képes az állam erőszak-monopóliumát kiüresíteni és a vákuumba benyomulni. A Jobbik és a szélsőjobb paramilitáris gárdái is erre törnek.

Itthon

Orbán érzi, hogy hol a bánatban él. A baloldal nem

Vezette a kormány és az MSZP kommunikációját, volt kabinetfőnök. Nyert meg és bukott el kampányokat. Borban fürdött, kolbásszal törölközött, elszakított száz vaspapucsot. És még alig 32 éves. Szigetvári Viktor nem a népmesék hőse, hanem korunké. Mindez korunkat is minősíti.

hvg.hu Itthon

„Ez a törvény nagyon gáz”

„Ez téboly! Ez tényleg a jogállam vége, ez tényleg az alkotmányos demokrácia vége. Ehhez képest keveslem az őrjöngést, amit a parlament, az utca és általában a magyar társadalom produkált” – véli az új médiaszabályozásról Szilágyi Ákos esztéta. Nincs egyedül.

Itthon

Alaptörvény: veszélyben a békés kormányváltás

„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” – véli Mink András történész.