szerző:

Valami nagyon félrecsúszott, értékelte Orbán Viktor a Hosszú Katinka kontra Magyar Úszószövetség-konfliktust, amelynek elmérgesedését mi sem jelzi jobban, hogy még a kormányfő is megszólalt az ügyben. A hvg.hu egy korábbi bajnokot és egy sportvezetőt is utolért: az biztos, hogy a vita megosztja a sportágat, pedig a megoldás a volt úszófőtitkár szerint pofonegyszerű.

Güttler Károly Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, volt utánpótlás-kapitány és a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnökségi tagja egyre csak azt ismételgette a hvg.hu-nak, nem érti, mire gondolnak Hosszúék. Szerinte a sportolóknak a felkészüléshez minden szükséges feltételt biztosítanak. Hosszú is megkapott mindent, amit a többiek: többhetes külföldi edzőtáborokat (utóbbiakból az elmúlt években annyi volt, mint soha máskor), masszőröket, öltözőket, anyagi támogatást és megfelelő versenyhátteret.

Güttler szerint még csak arról sincs szó, hogy sportfilozófiák csapnának össze, úgy mint magyar és amerikai iskola. Hosszú a magyar alapokra épít, a felkészüléshez nagyon speciális dolgok szerinte nem szükségesek, „azokat bárki beszerezheti egy boltban” – ezen túl pedig „a szükséges edzést el kell végezni, a métereket le kell úszni”. Güttler nem értett egyet a ripost.hu-n nyilatkozó Szabó József olimpiai bajnokkal sem, aki szerint már Széchy idejében furcsán néztek rájuk, hogy a magyar csapat mögött nem volt semmilyen nagyobb stáb. Güttler szerint Szabóból Széchy csinált nagy bajnokot ezzel a stáb nélküli metódussal, és ő is megkapott mindent a rendes felkészüléshez.

Cseh Laci sem égett ki

Azzal sem ért egyet Güttler, hogy a magyar úszóiskola miatt korán kiégnek a tehetségek, „Cseh 30 évesen lett világbajnok, én 35 évesen nyertem Eb-érmet”, sorolta az ellenpéldákat. (Cseh László korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy nem érti, Hosszú mire gondol. Most nem kívánt megszólalni a lapunknak.) Szerinte a korán kiégett versenyzők 20-22 évesen otthagyják a sportot nagyobb eredmények nélkül. Ehhez képest a fiatalon, 14-15 évesen befutott Egerszegi és Gyurta is sokáig úszott, úszik még eredményesen, Eb-, vb- és remélhetőleg újabb olimpiai érmeket nyerve.

Güttler Károly és Kiss László
©

A reklamált technikai eszközökről (pl. mozgáselemző szoftver, víz alatti kamerarendszer) Güttler azt mondta, hogy nem kell feltétlenül beszerezni ilyen eszközöket, bizonyos teszteket külföldön is el lehet végeztetni. Azt viszont Güttler nem érti, hogy nyolc hónappal a riói olimpia előtt miért kellett ezzel a támadással kiállni, és lemondásba hajszolni az úszóválogatott szövetségi kapitányát.

A zsenik nehéz emberek

Az ügyet rövid időn belül meg lehetne oldani, mondta a hvg.hu-nak Ruza József, a Magyar Úszószövetség korábbi főtitkára, aki 18 éven át dolgozott Gyárfás Tamás mellett, de már ezt megelőzően, 1977 és 1987 között is betöltötte ezt a funkciót. (Váratlannak tűnő távozását és Szabó Tünde kinevezését 2011-ben egyes orgánumok összekötötték a 2010-es budapesti úszó Eb-vel kapcsolatos Kehi-vizsgálattal és az ott talált hiányosságokkal)

„Én együtt dolgoztam Széchy Tamással is, aki egy zseni volt, akárcsak Shane Tusup. Pontosan emlékszem, hogy Széchyt is mennyien támadták módszerei miatt (pl. hosszútávokat úszatott már gyerekkorban, makrociklusokban gondolkodott stb.). Aztán Széchynek mégis igaza lett, és őt kezdték el követni. Most ugyanilyen forradalmi változást hozott a hazai úszósportba Shane Tusup, aki Katinka hihetetlen világkupa-sorozataival bebizonyította, hogy egy évben nem csak egyszer vagy kétszer lehet a világversenyeken csúcsteljesítményt letenni, hanem folyamatosan.

A feladat az, hogy a Széchy-iskolán alapuló és máig sikeres magyar úszósportba kell intergálni a 'shane-izmust', ami minden félnek érdeke.

Hosszú Katinka Shane Tusuppal Kazanyban
©

Ruza szerint a zsenik sajátja, hogy alacsony az alkalmazkodóképességük: Katinkáéknak meg kellene adni a lehető legnagyobb szabadságot, amit a felkészülésükhöz igényelnek, az olimpia után pedig ki kell dolgozni, hogy miképp tudna beépülni strukturálisan a Tusup-műhely a magyar úszósportba. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Katinka ne magányos harcos legyen, hanem Shane-nek legyenek más versenyzői is, vagy hogy a világkupa-részvételeket nagyobb számban is tervezzék be a sportszövetség költségvetésbe, illetve erősítsék meg a sportszakmai munka elméleti és infrastrukturális feltételeit.

Sportsiker = üzleti siker

A korábbi főtitkár szerint a Tusup által kifejlesztett modell üzleti értelemben is új korszakot alapoz meg, melyben az úszók hasonló versenysorozatban mérethetnek meg, mint amilyen egyes csapatsportágakban (labdarúgás, kézilabda) vagy az atlétikában már meghonosodott, és amelynek a pénztermelő képessége sokszorosa a mostaninak. Ebbe a pénzdíjas, jól szponzorálható, tévéközvetítéses irányba mozdult el az európai és a nemzetközi úszószövetség is. Ezekben a szervezetekben az agilis Gyárfás Tamás befolyásos szerepet vívott ki magának – ezt jelzi a 2017-es úszó-vb Magyarországra hozatala is.

Ruza szerint amilyen zseni Tusup edzőként, annyira az Gyárfás sportvezetőként: a korábbi főtitkár emlékeztetett rá, hogy Gyárfás a később csalás és sikkasztás miatt elítélt Zemplényi György fémjelezte korszak után 1993-ban vette át a szövetség irányítását. Rövid időn belül rendbe tette a pénzügyeit, világversenyeket hozott Magyarországra és megteremtette a versenyzők felkészülésének feltételeit.

Gyárfás Tamás és Hosszú Katinka sajtótájékoztatón 2015-ben
©

A korábbi főtitkár abban is bízik, hogy Kiss László lemondását sikerül visszacsinálni, a felek békét kötnek, és az olimpia után erősebben sikerül integrálni Tusup műhelyét is az úszósportba. Kiss védelmében egyébként aláírásgyűjtésbe kezdtek magyar edzők: közleményükben követelik Tusuptól, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot a szövetségi kapitánytól azért, ahogyan kezelte „Kiss párbeszédre irányuló gesztusát a szerdai sajtótájékoztatón”.

Mi történt korábban?

Hosszú Katinka december 22-én állt ki a nyilvánosság elé, sérelmezve, hogy a MÚSZ nem adja meg azt a szakmai hátteret a sportolóknak, amelyek elengedhetetlenek lennének a tisztességes felkészüléshez. Szerinte a vezetők mintha megelégedtek volna az eddigiekkel, és nem hajlandóak továbbfejlődni. Hosszú bejelentette, azok nevében is beszél, akik nem merik hallatni a hangjukat, állítása szerint már három éve küzd a szövetséggel. Hosszú a továbbfejlődés érdekében bizonyos változtatásokra akarta rávenni a MÚSZ-t, de a szövetség szerinte ezeket ahhoz kötötte volna, ha a 2017-es budapesti úszó-vb-hez adja a nevét és arcát. (Hosszú egyébként aktívan részt vett a budapesti vb-rendezésért folytatott kampányban.) Az úszónő azt várná el a szövetségtől, hogy adja meg azt az elméleti és kutatási hátteret, amely szükséges a világszínvonalú versenyzéshez, ne önállóan kellejen ezt megoldaniuk. Ahogy a január 6-i sajtótájékoztatón is kiviláglott, a felek nem közeledtek egymáshoz. Az ezen megjelenő szövetségi kapitány Kiss László, miután nem volt vele hajlandó szóba állni egykori versenyzője és edzője, beadta a lemondását, amit a MÚSZ elnöke, Gyárfás Tamás nem fogadott el. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt a pénteki rádióinterjújában: szerinte a kormány megad minden segítséget, ha kiderül, pontosan miben is kellene segíteni.