Az ENSZ atomfegyverek betiltását célzó tanácskozása apropóján az AFP hírügynökség készített egy videót, amelyben megmutatja, miből és kb. hogyan készül az atombomba.
hvg.hu
Hétfőn az ENSZ New York-i székházában kezdődött az nemzetközi tanácskozás, amellyel az atomfegyverek betiltását szeretné elérni a szervezet. Előzetesen már több mint 30 ország (köztük Magyarország) is jelezte, nem vesz részt a konferencián. Az indoklás szerint azért nem, mert az 1970-ben életbe lépett Atomsorompó Szerződést részesítik előnyben, amely tiltja az atomfegyverek, illetve fegyvertechnológiák terjesztését.
Az AFP a tanácskozás apropóján készített egy videót, amelyben elmagyarázza, miért is lenne fontos az atomfegyverek leszerelése.
Az ilyen eszközök készítéséhez gyakran uránt használnak, amely a Föld legnagyobb részén elérhető. A fegyvergyártók a 238-as és a 235-ös izotópot használják fel a bombák készítéséhez, utóbbit nem elhanyagolható mértékben. Míg békés célokra, energiatermelésre csupán 5 százalékot használnak fel, addig 90 százalékból bombákat gyártanak.
Az urán mellett a plutónium az, ami még lehetőséget ad a bombakészítésre. Az energia előállításában ennek is nagy szerepe van, ugyanakkor sokkal kevesebb elég belőle egy atombombához. Míg a 235-ös izotópból 25 kilogrammra van szükség, addig a plutóniumból 8 kilogramm is elegendő.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.