Tavaly, a videojátékok legnagyobb seregszemléjén, az E3-on leplezte le újabb, PlayStationhöz tartozó fejlesztését a Sony, amelyet PlayLinknek kereszteltek el. A funkció különlegessége, hogy a konzolok hagyományos kezelhetőségét némileg kiegészítve/megváltoztatva nem (csak) a kontrollerrel irányíthatók a kompatibilis játékok, hanem okostelefonunkkal (is).

A támogatott programok sora most egy hangulatos partijátékkal bővült, de a Frantics más miatt is figyelmet érdemel: az irányításért felelős „mesélő” hangja, a képernyőn megjelenő szövegek, sőt még a kapcsolódó alkalmazás néhány szavas utasításai is egytől egyig magyarul szólnak a játékoshoz – ha valami, ez túlzás nélkül is egzotikumnak számító ritkaság, hiszen legjobb esetben is az adott nyelvhez tartozó feliratot kapja meg egy-egy program, egyáltalán nem jellemző, hogy még le is szinkronizálják azt. Főleg, hogy a Frantics még csak nem is hazai készítők gyereke.

Koronaharc

Míg a hasonló programok többségénél általában felesleges nyűg egy második eszköz kéznél tartása, a Frantics esetében valódi cél jut a mobiloknak. Annyira, hogy bizonyos részeknél egyáltalán nincs szükség a kontrollerre, a telefonról ugyanis minden kényelmesen irányítható (mindez persze magával hozza azt a csekély kellemetlenséget is, hogy a kezelhetőség alapvetően a nagyképernyős mobilok esetében kényelmes, minden másról inkább kínszenvedés).

Az irányítást a programhoz tartozó mobilapp intézi, amit a platformnak megfelelő alkalmazásboltokban lehet elérni, természetesen ingyen. A telepítést követően egy gyors szinkronizációra van szükség, majd a játékos főbb jellemzőinek (név, avatar, profilkép, úgy ám, még szelfi is kell) beállítása után máris kezdődhet a party.

Kompetitív játék lévén elsődleges feladatunk a hús-vér játékosok által megszemélyesített állatformák legyőzése, hol együttes erővel, hol szólóban a válogatott minijátékokon keresztül. A nagyjából 8-12 percnyi szórakozást kínáló körökből alapjáraton négy van, ezek legvégén amolyan fináléként megélhető összecsapás igyekszik fokozni a hangulatot, ahol a minijátékok során összegyűjtött koronák jelentik az elhasználható életerőt. Vagyis: a Frantics esetében nem csak a végjátékban nyújtott teljesítményünk számít, már az első party alkalmával bezsákolt pontokon is rengeteg múlik.

Társas küzdelem

Mindennel együtt a Frantics azonban mégsem tekinthető korszakalkotó darabnak, sőt ha nagyon őszinték akarnánk lenni, azt is mondhatnánk, hogy alig nyújt többet bármelyik egyszerűbb forgatókönyv mentén íródott videójátéknál. Csakhogy a program egyébként sem azonosítható mezei játékként, hiszen a Frantics elsöprő ereje nem a felkínált tartalommennyiségben és a legyőzendő ellenfelek sokaságában, vagy a megszerezhető kincsekben rejlik, sokkal inkább a programot indító társaság által hozzáadott hangulattól válik igazán szórakoztatóvá.

Már az avatarok kiválasztása is okozhat néhány kellemes percet, de a jókedv alighanem az egymás teljesítményét szabotálni hivatott játékrészek és azzal együtt a társak életét megkeseríteni próbáló feladatok során csúcsosodik ki – összességében olyan légkört teremtve, amilyet a legjobb társasjátékok során tapasztalni.

Ebben pedig telefonunknak is óriási szerep jut, ugyanis a bevezetőben említett irányításon túl a készülékekre más feladat is hárul, például Rókától, a játékosokat kalauzoló „főnöktől” érkező személyes megkeresések során. A mesélő ilyenkor a mobilt használva csörög rá az egyik, de akár a másik játékosra is, hogy tisztességtelen ajánlatot téve megpróbálja szabotálni az adott parti sikerességét – mindezt persze úgy, hogy a mézesmadzagon felkínált „üzlet” inkább neki legyen jó, mint annak, aki elfogadja. Emellett a képernyőn megjelenő utasítások telefonunkon is megjelennek, így kényelmesen elhelyezkedhetünk, nem szükséges közvetlenül a tévé/monitor elé ülni, hiszen a fontosabb tudnivalók egytől egyig átúsznak a mobilra is.

A telefonról való irányítás ugyanakkor mégsem mondható zökkenőmentesnek, főleg a gyorsabb reagálást igénylő játékrészeknél tapasztalni némi késést, apróbb kihagyást. A vaskosabb ujjakkal rendelkezők a mobilon megjelenő érintőfelület méretével sem lesznek maradéktalanul megelégedve, ugyanis hiába a méretes phabletek sora, egy alapjáraton 6 colos mobil képernyőjén is ugyanakkora felület jut az irányításnak, mint a kisebb kijelzővel rendelkezőknél – ez pedig nem kevés kellemetlenséget okozhat.

Móka és kacagás

A Frantics persze ezt leszámítva is egy szórakoztató partijáték, és a parti szócskát nem győzzük hangsúlyozni, egyedül ugyanis teljesen értelmét veszti. Mindez nem azt jelenti, hogy szólóban nem is lehet vele játszani, dehogynem, hiszen a programot eleve úgy írták meg, hogy a hiányzó játékosok helyét gépi karakterek igyekezzenek pótolni. De mondanunk sem kell, az élmény – épp az említett kategória miatt – csakis együtt válik teljessé.

Ehhez válogatott próbatételek sorát kínálja a Frantics, de a program nagyon helyesen arra is lehetőséget ad, hogy maguk a résztvevők válogassák össze, milyen feladatokat kívánnak teljesíteni egymás őrületbe kergetéséhez: arénaharcok, futóverseny, birkózásszerű összecsapások, bázisugrás, aknakereső, és ez csak néhány a 15 beépített minijáték közül.

De minthogy a program alapvetően a másik kiszorításáról szól, nemcsak a történések fölött bábáskodó Róka ügyködik azon, hogy keresztbe tegyen a játékosoknak, az elérhető játéklehetőségek mindegyike tartalmaz valamilyen nem túl szimpatikus húzást, amit ügyesen (és tisztességtelenül) kihasználva saját malmunkra hajthatjuk a vizet. A Fánklovagok elnevezésű küzdelem során például a lovagi tornákhoz hasonló összecsapásokra van lehetőség, azzal a kis különbséggel, hogy a másik kiejtése mellett megfelelő mennyiségű nyalánkságot is össze kell gyűjteni ahhoz, hogy valaki győzni tudjon – ám nem minden fánk, ami fénylik, valamelyik ugyanis ketyegő bombát rejt.

Verdikt

Nem árulunk zsákbamacskát: a Frantics az utóbbi idők egyik legkellemesebb meglepetése, már ami a társas szórakozás jegyében készült, annak ellenére is, hogy a program egyáltalán nem tökéletes, főleg nem az irányítás terén. Keserű szájízt okozhat az is, hogy a játék kizárólag PlayStation 4-en fut, de utóbbit alighanem gyorsan feledteti majd a konzoljátékok árszabásához képest meglepően alacsony árfekvése, a program ugyanis mindössze 6 ezer forintba kerül. Ez pedig az összetettebb (értsd: kockás-bábus) társasjátékok nem ritkán 15-25 ezres bolti árához viszonyítva is abszolút barátinak mondható konstrukció.

10-ből 7 pontra értékeltük, ajánljuk.

Többi játéktesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.