szerző:
Gécs Dániel
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megvesztegetés, titkos üzenetek, szabotázs és hátbaszúrás – üdítő újdonságnak hat a Frantics, amely nem csak mókás minijátékai miatt lehet a baráti társaságok kedvence. Dobozban kapható, kockával dobálós játék helyett ugyanis egy tévére írt programmal van dolgunk, amiben egyszerre van szükség ügyességre, türelemre – és a telefonunkra.

Tavaly, a videojátékok legnagyobb seregszemléjén, az E3-on leplezte le újabb, PlayStationhöz tartozó fejlesztését a Sony, amelyet PlayLinknek kereszteltek el. A funkció különlegessége, hogy a konzolok hagyományos kezelhetőségét némileg kiegészítve/megváltoztatva nem (csak) a kontrollerrel irányíthatók a kompatibilis játékok, hanem okostelefonunkkal (is).

A támogatott programok sora most egy hangulatos partijátékkal bővült, de a Frantics más miatt is figyelmet érdemel: az irányításért felelős „mesélő” hangja, a képernyőn megjelenő szövegek, sőt még a kapcsolódó alkalmazás néhány szavas utasításai is egytől egyig magyarul szólnak a játékoshoz – ha valami, ez túlzás nélkül is egzotikumnak számító ritkaság, hiszen legjobb esetben is az adott nyelvhez tartozó feliratot kapja meg egy-egy program, egyáltalán nem jellemző, hogy még le is szinkronizálják azt. Főleg, hogy a Frantics még csak nem is hazai készítők gyereke.

Koronaharc

Míg a hasonló programok többségénél általában felesleges nyűg egy második eszköz kéznél tartása, a Frantics esetében valódi cél jut a mobiloknak. Annyira, hogy bizonyos részeknél egyáltalán nincs szükség a kontrollerre, a telefonról ugyanis minden kényelmesen irányítható (mindez persze magával hozza azt a csekély kellemetlenséget is, hogy a kezelhetőség alapvetően a nagyképernyős mobilok esetében kényelmes, minden másról inkább kínszenvedés).

Az irányítást a programhoz tartozó mobilapp intézi, amit a platformnak megfelelő alkalmazásboltokban lehet elérni, természetesen ingyen. A telepítést követően egy gyors szinkronizációra van szükség, majd a játékos főbb jellemzőinek (név, avatar, profilkép, úgy ám, még szelfi is kell) beállítása után máris kezdődhet a party.

Kompetitív játék lévén elsődleges feladatunk a hús-vér játékosok által megszemélyesített állatformák legyőzése, hol együttes erővel, hol szólóban a válogatott minijátékokon keresztül. A nagyjából 8-12 percnyi szórakozást kínáló körökből alapjáraton négy van, ezek legvégén amolyan fináléként megélhető összecsapás igyekszik fokozni a hangulatot, ahol a minijátékok során összegyűjtött koronák jelentik az elhasználható életerőt. Vagyis: a Frantics esetében nem csak a végjátékban nyújtott teljesítményünk számít, már az első party alkalmával bezsákolt pontokon is rengeteg múlik.

Társas küzdelem

Mindennel együtt a Frantics azonban mégsem tekinthető korszakalkotó darabnak, sőt ha nagyon őszinték akarnánk lenni, azt is mondhatnánk, hogy alig nyújt többet bármelyik egyszerűbb forgatókönyv mentén íródott videójátéknál. Csakhogy a program egyébként sem azonosítható mezei játékként, hiszen a Frantics elsöprő ereje nem a felkínált tartalommennyiségben és a legyőzendő ellenfelek sokaságában, vagy a megszerezhető kincsekben rejlik, sokkal inkább a programot indító társaság által hozzáadott hangulattól válik igazán szórakoztatóvá.

©

Már az avatarok kiválasztása is okozhat néhány kellemes percet, de a jókedv alighanem az egymás teljesítményét szabotálni hivatott játékrészek és azzal együtt a társak életét megkeseríteni próbáló feladatok során csúcsosodik ki – összességében olyan légkört teremtve, amilyet a legjobb társasjátékok során tapasztalni.

Ebben pedig telefonunknak is óriási szerep jut, ugyanis a bevezetőben említett irányításon túl a készülékekre más feladat is hárul, például Rókától, a játékosokat kalauzoló „főnöktől” érkező személyes megkeresések során. A mesélő ilyenkor a mobilt használva csörög rá az egyik, de akár a másik játékosra is, hogy tisztességtelen ajánlatot téve megpróbálja szabotálni az adott parti sikerességét – mindezt persze úgy, hogy a mézesmadzagon felkínált „üzlet” inkább neki legyen jó, mint annak, aki elfogadja. Emellett a képernyőn megjelenő utasítások telefonunkon is megjelennek, így kényelmesen elhelyezkedhetünk, nem szükséges közvetlenül a tévé/monitor elé ülni, hiszen a fontosabb tudnivalók egytől egyig átúsznak a mobilra is.

©

A telefonról való irányítás ugyanakkor mégsem mondható zökkenőmentesnek, főleg a gyorsabb reagálást igénylő játékrészeknél tapasztalni némi késést, apróbb kihagyást. A vaskosabb ujjakkal rendelkezők a mobilon megjelenő érintőfelület méretével sem lesznek maradéktalanul megelégedve, ugyanis hiába a méretes phabletek sora, egy alapjáraton 6 colos mobil képernyőjén is ugyanakkora felület jut az irányításnak, mint a kisebb kijelzővel rendelkezőknél – ez pedig nem kevés kellemetlenséget okozhat.

Móka és kacagás

A Frantics persze ezt leszámítva is egy szórakoztató partijáték, és a parti szócskát nem győzzük hangsúlyozni, egyedül ugyanis teljesen értelmét veszti. Mindez nem azt jelenti, hogy szólóban nem is lehet vele játszani, dehogynem, hiszen a programot eleve úgy írták meg, hogy a hiányzó játékosok helyét gépi karakterek igyekezzenek pótolni. De mondanunk sem kell, az élmény – épp az említett kategória miatt – csakis együtt válik teljessé.

Ehhez válogatott próbatételek sorát kínálja a Frantics, de a program nagyon helyesen arra is lehetőséget ad, hogy maguk a résztvevők válogassák össze, milyen feladatokat kívánnak teljesíteni egymás őrületbe kergetéséhez: arénaharcok, futóverseny, birkózásszerű összecsapások, bázisugrás, aknakereső, és ez csak néhány a 15 beépített minijáték közül.

©

De minthogy a program alapvetően a másik kiszorításáról szól, nemcsak a történések fölött bábáskodó Róka ügyködik azon, hogy keresztbe tegyen a játékosoknak, az elérhető játéklehetőségek mindegyike tartalmaz valamilyen nem túl szimpatikus húzást, amit ügyesen (és tisztességtelenül) kihasználva saját malmunkra hajthatjuk a vizet. A Fánklovagok elnevezésű küzdelem során például a lovagi tornákhoz hasonló összecsapásokra van lehetőség, azzal a kis különbséggel, hogy a másik kiejtése mellett megfelelő mennyiségű nyalánkságot is össze kell gyűjteni ahhoz, hogy valaki győzni tudjon – ám nem minden fánk, ami fénylik, valamelyik ugyanis ketyegő bombát rejt.

Verdikt

Nem árulunk zsákbamacskát: a Frantics az utóbbi idők egyik legkellemesebb meglepetése, már ami a társas szórakozás jegyében készült, annak ellenére is, hogy a program egyáltalán nem tökéletes, főleg nem az irányítás terén. Keserű szájízt okozhat az is, hogy a játék kizárólag PlayStation 4-en fut, de utóbbit alighanem gyorsan feledteti majd a konzoljátékok árszabásához képest meglepően alacsony árfekvése, a program ugyanis mindössze 6 ezer forintba kerül. Ez pedig az összetettebb (értsd: kockás-bábus) társasjátékok nem ritkán 15-25 ezres bolti árához viszonyítva is abszolút barátinak mondható konstrukció.

10-ből 7 pontra értékeltük, ajánljuk.

Többi játéktesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Gécs Dániel Tech

16 élet egyetlen másikért: újjászületett minden idők egyik legjobb videojátéka

Talányos kérdések helyett egyszerű, ám mégis szívbe markoló forgatókönyvet vázol fel a Shadow of the Colossus: oltsunk ki tizenhat életet, és esélyt kapunk elvesztett szerettünk visszatérésére. A legendás játékdizájner, Fumito Ueda 2005-ös remekműve nemcsak sziklaszilárd iskolapéldája a japán történetmesélők nagyszerűségének, de csodálni való tanmese is arról, hogyan írhatja felül a lét értelmét a tűzön-vízen át kitartó akarat. Teszten a PS2-es aranykor újraprogramozott sikerjátéka.

Gécs Dániel Tech

Bud Spencer-rajongó? Ütős videojáték készült, tényleg olyan lett, mint a filmek

Virtuális csihi-puhi, hagymás bab és olyan autentikus hangulat, ami az eddigi visszajelzések alapján minimum kiüti a ház oldalát – röviden ilyen a közösségi finanszírozásból született Slap and Beans, amely a két pofonosztó legendának kíván újkori emléket állítani. Kipróbáltuk a Bud Spencer és Terence Hill kalandjaira épülő új videojátékot.