Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Két évvel ezelőtt, 2022 novemberében egy tűzgömb jelent meg az égen a Niagara-vízesésnél, Kanada felett. A 2022 WJ1 kódjelű égitest megjelenése kifejezetten hasznos volt, az NASA ugyanis a segítségével tudta tesztelni azt a rendszerét, ami képes megmondani, egy meteorit hol érhet földet. Szerencsére a WJ1 érkezése miatt senki sem sérült meg, és károkat sem okozott, az viszont kiderült, hogy a NASA ezen rendszere tökéletesen működik.
A szakembereket azonban nemcsak az érkezése, hanem a tulajdonsága is érdekelte, ezért ezt is megvizsgálták. Az ezzel kapcsolatos adatokat a The Planetary Science Journal című tudományos lapban közölték.
Az amerikai Nyugati Egyetem kutatói szerint egy S-kondritról van szó, amibe a Naprendszer egyik legöregebb, kőzetből álló aszteroidái tartoznak. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy ez a leggyakoribb meteorittípus a Földön, ám a mérete – 40-60 centiméter – még a kutatókat is meglepte. Ezzel az átmérővel ugyanis jelenleg a WJ1 a legkisebb ilyen ismert aszteroida.
A NASA által finanszírozott Catalina Sky Survey 2022. november 18-án fedezte fel az aszteroidát. Hét perccel később a NASA Scout már tudta, hogy 1:4-hez az esélye annak, hogy valahol Mexikó és az Atlanti-óceán között, Észak-Amerika partjainál fog becsapódni a bolygóba. A teleszkópok finomították a pályáját, ennek köszönhetően derült ki, hogy a találkozás helye a Niagara-vízesés környéke lesz.
Az aszteroida méretét az arizonai Lowell Discovery nevű teleszkóp (LDT) határozta meg, Kanada ege felett pedig a a meteorok megfigyelésére létrehozott hálózat, a Western Southern Ontario Meteor Network egyik kamerája rögzítette – írja az IFLScience.
Mivel az égitest felülete gazdag volt szilícium-dioxidban, a szakemberek az általa visszavert fény mennyiségének segítségével tudták meghatározni a WJ1 átmérőjét. Így jutottak el a 40-60 centiméteres értékig.
A kutatók szerint nagy szerencséjük volt, hogy az égitest éjszaka érkezett a Földre, nem pedig nappal, úgy ugyanis kisebb lett volna az esély az alapos megfigyelésre. A szakemberek a jövőben tovább vizsgálják majd az objektum maradékát, ami segíthet pontosabban megismerni a Naprendszer kialakulásának történetét is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
