A Chelsea és a Los Angeles FC hétfő esti meccse az Egyesült Államokban zajló klubvilágbajnokságon sokakban a koronavírus-járvány idején, üresen kongó stadionokban lejátszott mérkőzések emlékét idézhette fel. Sokszor tisztán hallhatóak voltak az edzői instrukciók, vagy ahogy a játékosok odakiáltanak egymásnak. Ezt persze azzal is lehetett volna magyarázni, hogy az atlantai NFL-aréna, a Mercedes-Benz Stadium fedett, de nem csak ez volt az oka.
„Jó meccs volt, jól játszottunk. De a körülmények kicsit furcsák voltak, majdnem üres volt a stadion” – nyilatkozta a lefújás után Enzo Maresca, a Chelsea menedzsere. A kijelentése persze némileg túlzás, de tény, hogy voltak teljesen üres szektorok a 70 ezer embert befogadni képes stadionban, ahol mindössze 22 137 szurkoló – túlnyomó többségük Chelsea-mezes – figyelte, ahogy a londoni csapat 2-0-ra legyőzi a „hazaiakat”.
Maresca azt is mondta, biztos abban, hogy a kékek következő, a brazil Flamengo elleni meccsén a philadelphiai NFL-stadionban egész más lesz a hangulat, de nagyon valószínű, hogy csalódnia kell majd: a pénteki találkozóra még mindig több ezer eladó jegy van.
A magyar idő szerint vasárnap éjjel lejátszott nyitómeccsre sem sikerült összehoznia a telt házat az eseményt agresszívan hirdető nemzetközi futballszövetségnek (FIFA), pedig azon pályára lépett az amerikai fociliga legnagyobb sztárja, az Inter Miami argentin csillaga, Lionel Messi is. Ott több mint négyezer belépő maradt a szervezők nyakán.
Lionel Messi
AFP / NurPhoto / Ahmed Awaad
Annak ellenére is, hogy a dinamikus árazással kínált, eredetileg meglehetősen borsos áron kínált jegyek jelentősen olcsóbbá válnak egy-egy mérkőzés kezdési időpontjához közeledve. Például a nyitómeccsre decemberben még 349 dollárért kínálták a legkedvezőbb árú jegyet, június elején azonban már 55-ért is meg lehetett vásárolni.
Összességében a meccsek látogatottságának képe vegyes: arra, amelyiken a Bayern München 10-0-s, megsemmisítő vereséget mért az amatőrökből álló Auckland Cityre, mindössze 21 ezren voltak kíváncsiak, a Palmeiras és a Porto összecsapására 46 ezren egy 82 500-as stadionban, és kevesebb mint fél ház volt a Seattle Sounders és a Botafogo találkozóján is – 31 ezer ember. Eközben a Paris Saint-Germain és az Atletico Madrid közel 81 ezer embert vonzott a pasadenai Rose Bowlba.
A számok persze nem feltétlenül számítanak túlzottan gyengének egy frissen átalakított és bevezetett koncepció esetén, de az üres széksorok finoman szólva sem mutatnak jól a közvetítésben az óriási NFL-stadionokban. Ezért a The Athletic szerint nagyrészt Gianni Infantino FIFA-elnök lehet a felelős: a szervezeten belül vita alakult ki a helyszínválasztásról, s a sportlap szerint elsősorban ő volt az, aki ragaszkodott ahhoz, hogy minél nagyobb stadionokba vigyék a meccseket, hiszen a tornán „a legjobbak játszanak a legjobbak ellen”. Ami persze korántsem igaz.
Abból a szempontból azonban meglehetősen kellemetlen lehet a FIFA számára az üres szektorok látványa, hogy több mint 50 millió dollárt költöttek az esemény promotálására, és még a múlt héten is arról írtak, hogy „remek nézőszámokat és pezsgő hangulatot” várnak a tizenkét helyszínen.
MetLife stadion 2025. június 19-én
AFP / Franck Fife
E hét közepén pedig közleményt adtak ki, amely szerint az első három játéknap mérkőzéseit több mint 340 ezer néző látta a helyszíneken, összesen pedig már majdnem 1,5millió jegy fogyott el. Infantino azt mondta, büszkék arra az egyedülálló és multikulturális atmoszférára, valamint támogatásra, amelyet a megújított torna már eddig is generált.
Az amerikai sajtó szerint a meccsek visszafogott látogatottságát nem csak az magyarázhatja, hogy az ottani közönség kevésbé vevő az európai labdarúgásra, a dolognak aktuálpolitikai oka is van:
a bevándorlók, akiknek a hazájában népszerűbb ez a futball, egyszerűen félnek elmenni a meccsekre.
Donald Trump az elnökválasztási kampánya központi elemévé tette az illegális bevándorlók tömeges eltávolítását az Egyesült Államokból, és bár számtalanszor elhangzott az adminisztráció részéről, hogy legelőször is a bűnözők millióit toloncolják ki, a valóságban a bevándorlási hatóságok már a kezdetektől fognak el és deportálnak olyan embereket, akik még sosem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Az egyre szélesebb körűvé váló razziák miatt tüntetők ellen Los Angelesben az elnök már a katonaságot is bevetette – a demokraták szerint teljesen indokolatlanul.
Ilyen előzmények posztolta ki az amerikai vám- és határvédelmi hatóság (CBP) a Facebook-oldalára a nyitómeccs előtt, hogy készen állnak az első találkozók biztonságának biztosítására. A bejegyzést később törölték, sajtóértesülések szerint a FIFA kérésére, amely aggódott, hogy a közlés milyen reakciókat válthat ki. A futballszövetség állítólag nemcsak a közvetlen, a klubvébét érintő hatások miatt aggódik, hanem amiatt is, hogy a szigorú amerikai beutazási szabályok és a bevándorlókkal szemben tanúsított hatósági magatartás negatívan befolyásolja majd a jövő évi, hagyományos világbajnokságot, amelynek az USA, Kanada és Mexikó ad otthont.
Kétmillió külföldi látogatót várnak az Egyesült Államokba a jövő évi foci-vb-re, de sokakat eltántoríthat az utazástól az, ahogyan a Trump-adminisztráció az érkezőkkel bánik. Az elnök a legnagyszerűbb tornát ígéri megrendezni, miközben azt sem tudja, hogy az oroszok nem vehetnek részt rajta.
A jelek nem túl biztatóak: az Egyesült Államokba érkezők költései az előrejelzések szerint ebben az évben 8,5 milliárd dollárral csökkennek majd, miközben 9 százalékkal kevesebb külföldi keresi fel az országot.
Nem tudni, hogy hányan gondolták meg magukat, és mondtak le inkább a klubvébés jegyvásárlásról a CBP üzenetének megjelenése után, de vélhetően nem tévedtek, amikor azt olvasták a sorok közé: jobb, ha óvatosak. A Bevándorlási és Vámvégrehajtás (Immigration and Customs Enforcement – ICE) elnevezésű hatóság képviselője ugyanis később azt nyilatkozta: minden nem amerikai állampolgárnak magánál kell tartania a beutazási papírjait.
Amikor Infantinónak mindezt felvetették, lerázta magáról a kérdést: „Nem aggódom semmi miatt olyan értelemben, hogy nagyon odafigyelünk a biztonsági kérdésekre, és az a legfontosabb számunkra, hogy garantáljuk azoknak a szurkolóknak a biztonságát, akik eljönnek a meccsekre.”
A FIFA azonban nem csak ebben a kérdésben kerül mindenfajta konfliktust Trumpékkal. Ahogy a The Athleticfelhívta rá a figyelmet: a klubvébén egyáltalán nem mutatják be a rasszizmus és a diszkrimináció elleni üzeneteiket, amelyeket még a három évvel ezelőtti katari világbajnokságon is vetítettek a stadionokban.
Az üzeneteket tartalmazó vizuális anyagokat eddig sem a helyszíneken, sem a közösségi médiában nem lehetett látni, és a meccseken sem hangzanak el azok a tájékoztatók, amelyek a FIFA rasszizmusellenes protokollját mutatják be. A szervezet nem reagált érdemben az okokat firtató kérdésekre, pusztán azt közölte, hogy „politikai kérdésekben semleges marad”.
Az amerikai elnök legújabb bromance-e a FIFA-elnökével mintha többről szólna a formális diplomáciai kapcsolat fenntartásánál.
Nem kell azonban túl élénk fantázia ahhoz, hogy kapiskáljuk a választ. Ahogy korábban megírtuk, Infantino Trump nagy barátja lett, azé az elnöké, aki első intézkedései között törölte el például az elődje idejében bevezetett DEI (diverzitás, méltányosság, inkluzivitás) direktívát. Ennek nyomán a kormányzat és számos amerikai nagyvállalat jelentette be, hogy a jövőben senkit sem fognak pozitívan diszkriminálni bőrszín, szexualitás, kor vagy vallás alapján, és nem lesznek kisebbségi csoportokat segítő programok sem.
Nyitókép: A Chelsea és a Los Angeles FC közötti mérkőzés a Mercedes-Benz Stadionban 2025. június 16-án. Fotó: AFP / Anadolu / Peter Zay
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.