Izraeli-iráni háború
Irán atomprogramjának lenullázása és hadseregének megroppantása volt a célja annak a támadássorozatnak, amelyet az izraeli hadsereg indított 2025. június 13-án több tucatnyi iráni célpont ellen. A meglepetésszerű offenzíva megtizedelte az iráni hadsereg vezetőségét, kiiktatta a légvédelem jelentős hányadát és súlyos károkat okozott a nukleáris létesítményekben is. A légitámadások folytatódnak, ahogy az iráni válaszcsapások is - a legfrissebb fejleményeket cikksorozatunkban követhetik.
Párizs, Berlin és London pénteken Genfben átfogó tárgyalási ajánlatot tesz Iránnak, amely kiterjed a nukleáris programra, a ballisztikai tevékenységekre és a térségbeli terrorcsoportok finanszírozására – írja az MTI.
„Feltétlenül prioritásként kell kezelnünk az érdemi tárgyalásokhoz való visszatérést, amely magában foglalja a nukleáris programot a zéró dúsítás felé való elmozdulás érdekében, a ballisztikai kérdéseket Irán tevékenységeinek és képességeinek korlátozásában, valamint a régiót destabilizáló valamennyi terrorcsoport finanszírozását” – hangsúlyozta a francia elnök, Emmanuel Macron a Le Bourget-ban megrendezett párizsi légi szalonon.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken találkozik Genfben Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyminiszterével, valamint az Európai Unió külügyi vezetőjével, hogy megpróbálják csillapítani a konfliktust.
Az iráni atomprogram „fenyegetést jelent, és ezen a területen nem szabad engedni”, de „senki sem gondolhatja komolyan, hogy ezt a fenyegetést csak a jelenlegi műveletekkel lehet kezelni” – mondta Emmanuel Macron. – „Vannak erőművek, amelyek rendkívül védettek”, és „jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy hol van a 60 százalékos dúsított urán (…). Tehát ez egy olyan program, amely felett technikai szakértelemmel és tárgyalásokkal vissza kell szereznünk az irányítást” – hangsúlyozta a francia elnök.
Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó egyik diplomáciai forrás szerint az átfogó megoldás magában foglalná például „az iráni nukleáris létesítmények széles körű ellenőrzésének kereteit (…) Elképzelhető, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bárhová bemehetne előre be nem jelentett ellenőrzésekre”. A forrás szerint ez egy olyan ellenőrzési modell lenne, amely arra hasonlítana, amit az iraki nukleáris programra bevezettek 1991-ben, az öbölháború után.
Emmanuel Macron egyben felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel az iráni „polgári infrastruktúrára” mért csapásokkal, mert azokat „semmi sem indokolja”.
Az elnök jelezte, hogy „nem feledkezik meg a gázai helyzetről sem, amely humanitárius és biztonsági okokból egyaránt a lehető leggyorsabb tűzszünetet, a humanitárius segélyek és a politikai munka újraindítását igényli”.
