Miért Bikás, és miért Százlábú híd? – Tíz titokzatos budapesti hely
Merre lehet a Százlábú híd? Miről nevezték el a Filatorigátat? Hova lett az Osztapenko-szobor? Mi köze a Helikopter-lakóparknak a repüléshez? Mindennap elmegyünk mellettük, mégsem tudjuk, miért pont így hívják őket. Összegyűjtöttük a tíz legfurcsább hangzású budapesti helyet.
Osztapenko
A fiatalabbaknak legtöbbször felszalad szemöldökük, ha meghallják az Osztapenko kifejezést. Aki azt gondolja, hogy egy letűnt punkzenekarról, esetleg egy posztmodern festőről lehet szó, az téved, mivel az Osztapenko az M7-es autópálya budapesti bevezető szakaszát jelöli. Az előző rendszerben egyéb látványosság hiányában a helyet Osztapenko százados hatalmas szobráról nevezték el, amely 1951-től strázsált a Budaörsi úton, mígnem 1991-ben, sok más elvtársával együtt a szomszédos Szoborparkban végezte. Az idők során szimbólummá avanzsált emlékmű azonban nem merülhetett méltatlanul feledésbe, ugyanis később a környékre felhúzott McDonald's hivatalosan is az Osztapenko nevet kapta – számolt be a Fent és Lent blog.
A szobor névadója, Ilja Osztapenko a szovjet hadsereg századosa volt. 1944-ben megbízást kapott, hogy Budapestnél juttasson el egy ultimátumot a német hadsereg vezetéséhez, amiben a náci sereg vezetőit megadásra szólították fel. A százados át is adta a főparancsnokságnak az üzenetet. Azonban a német Pfeffer-Wildenbruch tábornok Hitlertől azt a parancsot kapta, hogy védje Budapestet az utolsó csepp vérig. Osztapenko a küldetésről fehér zászlót tartva indult vissza, azonban a jelzést figyelmen kívül hagyva mesterlövészek agyonlőtték. Arról, hogy honnan érkezetek a lövések, megoszlottak a vélemények: egyesek a német, mások az orosz oldalról vélték látni a sortüzet. Az eset mindenesetre jó ürügy volt arra, hogy a szovjetek hősi halottat kreáljanak Osztapenkóból. A német oldalon szolgálatot teljesítő tisztet pedig 25 évre munkatáborba küldték. A kommunizmus bukását követően viszont ártatlannak nyilvánította őt az Orosz Föderáció legfelső bíróságának semmisségi ügyekkel foglalkozó tanácsa.
Százlábú híd
Sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy az a felüljáró, amin nap mint nap áthaladnak, vagy éppen bedugulása miatt dühöngenek a „Százlábú híd" nevet viseli. A felüljáró a Kerepesi út forgalmát vezeti át a Keleti pályaudvar bejárati vágányai fölött.
A felüljáró a vasutasoktól kapta a „százlábú” becenevet, mert az alapzata nem masszív pilléren nyugszik, hanem számos karcsú oszlopból áll. A hídat legútóbb 1973-ban építették át, és nyerte el jelenlegi formáját. A negyven év alatt leromlott a szerkezete, a városvezetés októberben elszánta magát, hogy felújíttatja – számolt be az Index novemberben.
Albertfalva kitérő
A 47-es villamoson zötykölődve időként megesik, hogy egy recsegő hang bemondja: „a szerelvény Albertfalva kitérőig közlekedik”. Akik egyáltalán felfigyelnek a semmiből érkező hangra, megelégedve nyugtázhatják, hogy a dolgok a legnagyobb rendben haladnak, a villamos aznap is elérte a végállomását.
De mi az az Albertfalva, és miért kell oda egyáltalán kitérni? A XI. kerületben, a Fehérvári út és az Andor út sarkán elhelyezkedő panelrengeteg helyén egykor római erődítmény állt. Később is laktak errefelé, végül 1820-ban önálló faluvá vált a település. Először Lerchenfeldnek (Pacsirtaföldnek) hívták, ugyanis a Pacsirta-dűlőben jött létre. A parcellázást követően a császárné iránti tisztelet jeléül Theresienfeld, később a betelepülő szászok után a Sachsenfeld (Szászföld), ezután a korábbi birtokos, Albert herceg emlékére az Albertdorf (Albertfalu) elnevezést kapta. Végül 1822-ben lett Albertfalva. A kis falut aztán bekebelezte a főváros, 1950. január 1-jétől Budapest része lett. Gyorsan eltűntek a falusi házak, helyükbe hatalmas paneleket húztak. Mára már csak a villamos-végállomás őrzi az egykori önálló település emlékét.
Bikás park
Hamarosan berobbanhat a köztudatba a ma még ismeretlen Bikás park, mivel az – az ígéretek szerint – márciusban végre elinduló 4-es metró egyik megállójának lesz a névadója. A zöldterület egyébként Dél-Buda egyik legnagyobb közparkja, és a benne lévő, Kiss István által 1980-ban készített bika szobrokról nevezték el. A kelenföldi lakótelep szívében található park az idők során kissé lerobbant ugyan, a szobrokat is összefirkálták, de még így is sokan szeretnek ide járni a kerületből.
Annak reményében, hogy a 4-es metró által megnő a környék látogatottsága, a XI. önkormányzat idén nyáron el is kezdte felújíttatni a nyolchektáros zöldterületet. Az 500 millió forintból készülő rekonstrukció várhatóan 2015-re lesz kész. Az ígéretek szerint a felújítás során „a közösségi funkció” érvényesülhet: családi és egyéb közösségi rendezvények fognak helyet kapni, és minden korosztály számára elérhető, ingyenes sportpályákat alakítanak majd ki.
Harminckettesek tere
Többen csak kapkodták a fejüket, amikor a VIII. kerületi önkormányzat 2011-ben – egyik napról a másikra – átnevezte a Baross utcai 4-6-os villamosmegállót Harminckettesek terére. Pedig a tér már nagyon régóta ezt a nevet viseli: a 32-es honvéd gyalogezred I. világháborús hősi halottainak emlékére nevezték el. 1933. május 14-én közadakozásból szobrot is állítottak a hősök tiszteletére.
A 32-es gyalogezredet több száz évvel ezelőtt Mária Terézia alapította, székhelye Pest, majd később Budapest volt, és a mai Üllői út és Ferenc körút sarkán található Kilián laktanyában állomásozott. Az ezred az első világháborúban komoly veszteségeket szenvedett, majd a trianoni szerződés egyik kitételének megfelelően fel kellett oszlatni. Az alakulatot a második világháborúban újjászervezték, parancsnokuk Maléter Pál őrnagy lett. A rendszerváltás után az ezred ismét megkapta a 32-es számot, majd 2007-ben a haderőreform részeként megszűnt.
Helikopter-lakópark
A Helikopter-lakópark nevet meghallva egyeseknek beindulhat a fantáziája, arról például, hogy ezen a helyen helikopterek vagy repülőgépek állomásoznak. Az álmodozóknak azonban csalódniuk kell, amikor ellátogatnak a helyre – a leszállópályának semmi nyoma, a hely csupán egy külvárosi lakópark, néhány unalmas újépítésű házzal.
A XVII. kerületi Rákoshegyen található lakótelepet vélhetően a Liszt Ferenc repülőtér közelsége és a környéken lévő repülős vonatkozású utcanevek miatt nevezték el – a közelben van például Csillagmotor és Légcsavar köz is. Az elnevezés oka továbbá az, hogy a magyar repülés őstörténete innen néhány kilométerre, a mai Fehér út - Kerepesi út - Keresztűri út közötti területen játszódott le, az akkori Rákos-mezőn.
Filatorigát
Minden évben több százezer turista vonul át a Sziget Fesztiválra tartva a Filatorigát nevű HÉV-megállónál, de még a budapestiek nagy része sem tudja, miért hívják így helyszínt. A különös hangzású nevét a környéken 1780-ban alapított selyemgombolyítóról, latinul Filatóriumról kapta. Az üzem ugyan már 1789-ben tönkrement, ám a későbbiekben a környéket németül "Filatori Felden" néven emlegették.
A Filatorigát egyébként hazai street art-os körökben is közkedvelt, ugyanis a megálló közelében van Budapest egyik olyan fala, amelyre legálisan lehet graffitizni.
Muzsikus cigányok parkja
Idén egy eddig névtelen közterületet neveztek el a muzsikus cigányok emlékére. A VIII. kerületben a Baross utca és Szigony utca találkozásánál októbertől négy darab 240 cm magas, 50 cm élhosszúságú, egyenlő szárú háromszög alapú mészkőoszlop áll. Ezeken a sztéléken első lépésként nyolc zenész – Járóka Sándor, ifj. Járóka Sándor/Kis Járóka, Bobe Gáspár Ernő, Berki László, Pertis Jenő, Lakatos Sándor, Kozák Gábor József és Cziffra György – bronz domborműve, valamint vésett ismertető feliratok láthatók. A sztélék Illyés Antal szobrászművész alkotásai. A későbbiekben további nyolc portrét és feliratot helyeznek el az emlékhelyen.
A névadást az indokolja, hogy a magyar cigányok világhírűvé tették a cigányzenét és Magyarországot egyaránt. S úgy tartják, ha van a roma zenének bölcsője, akkor az Józsefváros lehet.
Egér út
A frappáns név nagyon jól szemlélteti az útszakasz funkcióját, ugyanis tehermentesítésre szolgál. A több mint két kilométeres bekötőutat azzal a céllal építették, hogy összekapcsolja a Budapest körüli nagyobb úthálózatokat és csökkentse a forgalmi dugókat a városban. Az új útszakasz szervesen kapcsolódik a Budára vezető M1-es és M7-es autópályával, illetve az 1-es és a 7-es főúttal, a Lágymányosi-híddal, a Hungária körúttal, valamint a XI. kerület több útvonalával. A 2010-ben felújított Egér út képezi a gerincét a XI. kerület kelet-nyugati irányú úthálózatának is.
Budapesti számozott utcák
Annak ellenére, hogy az utóbbi években több millió forintot költöttek a budapesti önkormányzatok a közterületek átnevezésére (Óbuda például több mint 8 és fél milliót), még mindig vannak olyan utcák Budapesten, amelyeknek nincsen nevük. A XVII. kerületben van egy olyan 20 utcából álló terület, ahol minden utca neve egy 500-tól nagyobb egész szám. A terület közepén elterülő tér például az 525-ös tér nevet viseli.
„Valószínűleg lustaságból nem adtak nevet ezeknek a közterületnek, amellett, hogy a külvárosokban eleve kisebb jelentősége van az utcaneveknek. A számokkal pedig biztosan nem kerül bajba egy polgármester sem” – mondta Kocsis János városszociológus a hvg.hu-nak. „Egyes külföldi városokban, például New Yorkban számokkal jelölik a sugárutakat, de ott ennek leginkább praktikus okai vannak – így sokkal átláthatóbb a város és könnyű megjegyezni az utcákat” – tette hozzá.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
