hvg.hu: Vágjuk a közepébe: mi várható az MSZP július 4-i rendkívüli kongresszusán?

Szanyi Tibor: Nem bocsátkozom jóslásba. Mégis, vegyük azt a forgatókönyvet, amelynek megvalósulását valószínűnek és kívánatosnak tartom. Eszerint komoly politikai átvilágításra kerül sor, szembenézünk a mögöttünk hagyott több mint hét év eredményeivel és kudarcaival. Ezt tartanám normálisnak, különösen akkor, ha a kudarcaink okait is sikerülne feltárnunk. Utóbbiak rendkívüli módon nyomasztanak bennünket, sőt a hozzánk láncolt koalíciós partnert, az SZDSZ-t - politikai pártként - lényegében totálisan tönkre is tették. Közös kormányzásaink során két olyan ideológiát igyekeztünk összeegyeztetni, a baloldaliságot és a liberalizmust, amelyek egyébként sui generis nem férnek össze. Ez most, amikor a nemzetközi válság is elért bennünket, különösen nyilvánvalóvá vált. A szocialisták és a liberálisok kormányzati együttműködéséből sok esetben használhatatlan, öszvér jellegű produktumok jöttek létre. Ez súlyos veszélybe sodorta az MSZP identitását, tehát ezen a területen elkerülhetetlenül döntenünk kell.

hvg.hu: Mindez összefügg a személyi kérdésekkel is. Gyurcsány Ferenc az, aki a jövőbeni visszatérésre várva éppen rejtőzködik, és aki az ön szavaival élve, kísérletezett a baloldaliság és liberalizmus kombinációjával. Akkor most az MSZP-nek ki kell lépnie az ő árnyékából?

Sz.T.: A cipőjéből is. Gyurcsány "liberálanarchista" örökségével bizony le kell számolnunk. Visszatérése nem valószínű, de nem is kívánatos. Remélem, ezt ma még lelkes támogatói is előbb-utóbb megértik. Ám nem lesz egyszerű újra megtalálnunk baloldali gyökereinket, amit közösen szorgalmazunk a frakción belül működő fenntartható fejlődés munkacsoporttal, ezt fogalmaztuk meg a Balra, Magyar! című vitairattal. Időközben a baloldali értékek –mindenekelőtt a szolidaritás és a társadalmi igazságosság – képviseletére több más politikai erő is bejelentkezett, főként a jobboldalról. A június 7-i EP-választásokon a napnál világosabban kiderült, hogy az SZDSZ-t leszámítva az összes többi párt a baloldali tortából kínálgatott a választóknak, nekünk, az MSZP-nek viszont alig maradt mondanivalónk. Az elmúlt években követett politikánk, az „emberarcú neoliberalizmus" ugyanis lényegében ellentmondásban volt eredeti jelszavainkkal, hagyományos értékeinkkel.

Szanyi Tibor © mszp.hu

Ugyanakkor az MSZP-n belül voltunk jó néhányan, akik felhívtuk a figyelmet, hogy az utóbbi pár évben rossz irányba megy a szekér. Bennünket igazolt az idő, nem pedig azokat, akik eddig az MSZP-t vezették. Nekik ezért háttérbe kell vonulniuk, életkortól függetlenül. Új, baloldali irányvonalra van szükség. Ezt adekvát cselekvési programmá kell lefordítani, amit következetesen képviselni kell. Ennek eddig kevés nyomát láttam, annál több volt a politikánkban a következetlenség, az improvizáció. Egyelőre csak találgatunk például, hogy milyen hatásai lesznek a gazdaságra és a társadalomra a Bajnai-kormány megszorító intézkedéseinek, amelyek még csak ezután fognak életbe lépni.

hvg.hu: A Jobbik kampányában is kínáltak a „baloldali tortából”, követeléseik között szerepelt a társadalmi igazságosság helyreállítása. Nyilván ezzel függ össze, hogy a szélsőjobboldal hat új szavazója közül öt az MSZP-től pártolt át hozzájuk. Erre hogyan reagálhat az MSZP?

Sz.T.: Az úgynevezett szocialista fellegvárakban azért nyerhetett teret a Jobbik, mert az ott élők egy része most tőlük kapta meg azt a populizmust, amelyet eddig a baloldal szállított nekik. E térségekben erős pozíciókkal rendelkeztek 1945 előtt a nyilasok, utána pedig a kommunisták. Vagyis a kétfajta szélsőség, legalábbis ami az ottani szavazóbázis egy részének preferenciáit illeti, összeér. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nekünk a baloldali identitásunkat minden jel szerint ellenzéki pozícióból kell újjáépítenünk, habár ez még nem lefutott mérkőzés. De ezt azokkal, akik eddig vezették az MSZP-t, egészen biztosan nem lehet megcsinálni. Ám a teljes vezetőváltás sem lesz egyszerű, mert szembe kell majd néznünk az ellenvetéssel: "Volt rá nyolc évetek, miért nem valósítottátok meg eddig, amit most követeltek?"

hvg.hu: Ön a társadalmi szolidaritásról beszél. Nem ezt szolgálja a vagyonadó, melyet a Bajnai-kormány éppen most akar elfogadtatni a törvényhozással?

Sz.T.: Az, ami most ezen a téren zajlik, a politikai szürrealizmus világába tartozik. Illusztrálja a kimondott szavak és a tettek közötti szakadékot, illetve az öszvér logikát. Hat adónem keveredik ebben az új adóban, mégpedig elhibázottan. Közgazdászként ismerek olyan fogalmakat, mint ingatlanadó, építményadó, kommunális adó, telekadó, vagyonadó és vagyontárgyadó. Nem lehet azonban tudni, hogy a tervezett adó ezek közül melyikre fókuszál, azon kívül, hogy évi 45 millárd forint bevételt vár tőle a költségvetés. De az adók nemcsak ezt szolgálják, hanem azt is, hogy a közteherviselésben arányosságot, igazságosságot teremtsenek. A jelenlegi adótervezet kiszámíthatatlan, nem lehet tudni, kit terhel és milyen politikai következményekkel fog járni. Ezt én nem tudnám jó szívvel megszavazni, miközben egyértelműen pártolnék egy jó ingatlanadót és egy jó vagyonadót.

Választókörzetemben, Újlipótvárosban, Belső-Angyalföldön és a Vizafogón az új adó jórészt hagyományos bázisunkat, azaz a nyugdíjasokat és a munkából élőket sújtaná, tehát a legkevésbé sem a „rendszerváltás nyerteseit”. Errefelé tipikusan nyolcvan négyzetméter körüli lakások vannak, amelyeket a tervezet négyzetméterenként 375 ezer forinttal vesz számításba, azaz épp átbuknak a harmincmilliós határon. Sőt, egy jobb ingatlan akár már 50 négyzetméterrel is. Ezekben a lakásokban leginkább idős nyugdíjasok laknak, tipikusan és átlagosan 80-120 ezer forint körüli jövedelemmel, a fűtési szezonban havonta 30-50 ezer forintos távfűtési számlákat fizetnek, sőt, most kellett lemondaniuk a tizenharmadik havi nyugdíjról is. Arra az elképzelésre, hogy majd az örököseik kifizetik az adójukat, egyetlen szó illik: immorális. Mindenkinek joga van a saját életében rendelkezni a vagyona fölött, viszont az államnak nincs joga az örökösök elől a vagyont apránként elkobozni.

hvg.hu: Ugyanakkor itt van az offshore cégek ügye. Oszkó Péter pénzügyminiszter elismerte, hogy a hazai szabályozás eddig meglehetősen engedékeny volt, és sok esetben az érintettek nem is voltak érdekeltek abban, hogy transzparens vállalati struktúrákat állítsanak föl, így azután adót sem fizettek az idehaza felhalmozott és kisíbolt vagyonok után. Oszkó utalt rá, hogy felderítésük még most sincs megoldva.

Sz.T.: Amikor Gyurcsány Ferenc berobbant a politikába, nyilvánosan is figyelmeztettem: baloldali párt számára súlyos kockázatot jelent, ha üzletember vezeti. Nem azért, mintha ők eleve tisztességtelenek lennének, de az üzleti világ tele van vitatható ügyekkel. Vegyük a Nemzeti Bank általunk jelölt elnökét. Ismereteim szerint semmi törvénytelent nem követett el, mégis tény, hogy kihasználta a kiskapukat, és nem vett részt a közteherviselésben. Ilyesmi egy baloldali párt hitelességének iszonyú károkat okoz. És nem Simor András az egyetlen, hiszen sorolhatjuk a hozzá hasonlóan ügyeskedő üzleti ikonokat, akik a különböző pártok élén vagy körülöttük mozognak. Beszéljünk világosan. A politikában is szerepet játszó magyar gazdasági elit tagjainak legfőbb közös vonása, hogy irdatlan vagyonukat jórészt az adófizetés elkerülésének köszönhetik.

hvg.hu: A következő országgyűlési választást illetően ön keményen bírálta az MSZP listaállítási módszerét. Miért?

Sz.T.: A jelenlegi listaállítási folyamat olyan abszurd helyzetbe hozza a pártomat, amire az úgynevezett vegyes választási rendszerekben kevés példa van. Ezekben ugyanis az a szokásos eljárás, hogy a siker esélyével induló egyéni jelöltek, tehát akik a frontvonalban állnak, ott szerepelnek a területi listák élén. Nálunk viszont ezek az emberek most szinte bizonyosan nincsenek a listák befutó zónáiban. Ha mármost megvalósul az az előrejelzés, hogy a követező választáson alig nyerünk egyéni körzetben, akkor a párt helyi arcai egész biztosan nem lesznek képviselők, azok az eddigi vezetők viszont igen, akiknek a vereséget köszönhetjük.

hvg.hu: A július 4-i kongresszuson lesz konkrét javaslata?

Sz.T.: A tartalmi hozzájárulásomon túl – vezérelvként – indítványozni fogom, hogy az, aki az őszödi beszéd és Gyurcsány Ferenc lemondása között a pártelnökség tagja volt, ne próbálkozzon a párt vezetőiről szóló választásokon való újraindulással. Továbbá, akárkik kerülnek is az MSZP élére, azt még közvetlen pártszavazással is erősítsük meg. Ezt intézményesíteni is lehetne. Szavazzon minden egyes párttag a párt új vezetőiről. Ebből az is kiderülne, valójában hány aktív tagja van a pártunknak, amiről jobbára csak becsléseink vannak. Mindennek a mai világban, tekintettel az internetre és a mobiltelefonokra, nem lehet technikai akadálya.

Pelle János