Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A települések önazonosságáról vagy épp az állampolgárság felfüggesztésének lehetőségéről szóló törvények mellett a parlament megszavazta a készpénzhasználattal összefüggő törvények módosítását, így az alkotmányos joggá vált. A négy jogszabályt érintő módosítás preambuluma kimondja: „Magyarországon alkotmányos jognak tekintjük a készpénzhasználatot. A készpénz nemcsak törvényes fizetőeszköz, a készpénzhasználati jog védelme a személyes szabadság, adatvédelem és társadalmi igazságosság egyik alapköve. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy szabadon válasszanak fizetési módot”.
A vita során elhangzott, hogy bár az elektronikus pénzforgalom alapvető a gazdaság működésében, a készpénzhasználat korlátozása nem lehet cél, és az is felmerült, hogy a magyarok továbbra is preferálják a készpénzes fizetést. A bankok és a kereskedők már nem örülnek annyira ennek a döntésnek, ráadásul a gazdaság kifehérítését célzó törekvéseket is megakaszthatja.
A készpénzhasználathoz való jog védelmében a fogyasztóvédelmi, a kereskedelemről szóló, valamint a szolgáltatási tevékenységről szóló törvényt módosította a parlament. Rögzítették továbbá, hogy a föld tulajdonának átruházása, illetve ingatlanvásárlás esetén a szerződésben szereplő ellenértéket készpénzben is lehet teljesíteni.
Ilyen a rezsiboksz
A parlament elfogadta a rezsiszámlákat érintő, úgynevezett közszolgáltatói számlaképről szóló törvény módosítását is, hogy erősödjön a fogyasztók „rezsicsökkentéssel kapcsolatos közérthető és hiteles tájékoztatása”. Emellett a veszélyhelyzeti jogszabályalkotás keretében született átmeneti lakossági sávhatárokat érintő rezsiboksz-rendelkezéseket törvényi erőre emelik.
A módosítás értelmében a jövőben a rezsicsökkentés nélkül fizetendő energiaáron a lakossági sávhatár feletti háztartási piaci árakat értik majd referenciaárként, nem pedig a 2022-es piaci árakat. Ennek visszásságairól itt írtunk részletesen.
Nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt az MNB
A parlament 132 igennel, 29 nem és 25 tartózkodás ellenében elfogadta azt az indítványt, amely alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, a jegybank által létrehozott alapítványok pedig gazdasági tevékenységként nem végezhetnek befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, illetve nem bonyolíthatnak egyéb pénzforgalmi ügyleteket.
Az államháztartásról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosítása arra is lehetőséget teremt, hogy az MNB-ben a korábbi legfeljebb három helyett akár négy alelnököt is kinevezzenek. A jogszabály egyúttal 11 főben határozza meg a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszámát.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaalapú kincstári egységes számlát és egyéb devizaszámlákat nyithat.
Veszélyhelyzeti adórendeleteket is törvényre emeltek
Az Országgyűlés 127 igen szavazattal, 46 nem voks ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvény célja a veszélyhelyzeti jogszabályok átültetése, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében szükséges módosítok törvénybe iktatása.
Törvényi szintre emelik az extraprofitadókra vonatkozó, veszélyhelyzeti rendeletben meghatározott szabályokat a banki extraprofitadót, a „Brent–Ural” adót, a biztosítási pótadót, valamint a kiskereskedelmi adót érintően.
A személyijövedelem-adózást érintő módosítások zömmel technikai jellegűek, amelyekre a gyermekeket nevelő családok új kedvezményeit bevezető törvények miatt van szükség.
A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra nő.
Szintén törvényi szintre emelik azt a döntést, amely januártól 12 millió forintról 18 millió forintra növelte az általános forgalmi adó (áfa) szerinti alanyi adómentesség értékhatárát.
Tartalmazza a törvénymódosítás azt is, hogy az általános nyugta-adatszolgáltatást 2025. július 1. helyett 2026. szeptember 1-jén vezetik be.
A felsőoktatási intézményekkel vagy a kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó társaságiadóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.
A mikromobilitás elterjedését segíti, hogy az elektromos vállalati kerékpárok elismert költség-teljesítménykorlátját a javaslat 300-ról 750 wattra emeli.
A társaságiadó-alap védelmében egy magyar cég külföldi céggé válásának esetén akkor is meg kell fizetni a vagyonfelértékelésre jutó társasági adót, ha nem készül végleges vagyonmérleg. A külföldről határon átnyúló átalakulással Magyarországra érkező jogutód is bejelentheti a jogelőd által szerzett részesedését, és ezáltal jogosult lehet az ilyen részesedés értékesítésének adómentességére.
Az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa idén még 41 százalék marad, 2026-ban azonban visszacsökken a korábbi 31 százalékos szintre.
Továbbá cégautóadó-mentességet biztosítanak a polgárőrszervezetek és önkéntes tűzoltók számára az alapfeladatuk ellátása érdekében működtetett gépjárműveik után, valamint papírmentessé válnak az adó- és vámhatóság helyszíni ellenőrzései.
Elhalasztották a Magyarország versenyképességének javításáról szóló törvényjavaslat zárószavazását
Az Országgyűlés 134 igen, 2 nem szavazattal és 52 tartózkodás mellett az előterjesztő kérésére elhalasztotta a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazását. Az előterjesztés egyebek mellett közlekedési és egészségügyi jogszabályokat módosít.
Veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése
A parlament 133 igen, 46 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett megszavazta a köztársasági elnök által visszaküldött, a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló, ki nem hirdetett törvényt. A jogszabályt május 20-án fogadták el a képviselők, Sulyok Tamás köztársasági elnök azonban nem írta alá, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, mivel indoklása szerint elfogadására a házszabály megsértésével került sor.
