„A mostani cigányvezetőknek csak a lábuk kandikál ki a pénzeszsákból”

A rendszerváltás óta nem volt olyan feszült a helyzet romák és nem romák között, mint jelenleg. Borsodban közel 200 ezer roma él, itt történik a legtöbb incidens. Hogyan lehetne enyhíteni a feszültséget, mi akadályozza a cigányság integrációját? Erről beszélgettünk Lakatos Attilával, a Borsod megyei cigányvajdával és Berki Lajossal, az ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével.

hvg.hu: A roma válság változatlan súllyal nehezedik az országra. Látványos „megoldás” persze lehetetlen, de legalább látna az ember valamiféle elmozdulást a jó irányba. Kin múlik ez? A többségi társadalmon vagy a romákon?  

Lakatos Attila: A társadalom nagy okosai tudni sem akarnak rólunk. A cigánytelepek lakói húsz év alatt szinte mindent elvesztettek. Felnőtt úgy két generáció, hogy nem tudják mi az iskola, mi a munka. Elengedték a kezüket, nem törődött velük senki, ezért vannak sokan börtönben. Én nem értek egyet azzal sem, hogy nem szabad kimondani, hogy cigány, helyette a roma szót kell használni. Akkor miért nem romának hívják a cigány kisebbségi önkormányzatot, vagy ezzel a gőzzel átnevezhetnénk a cigánypecsenyét romapecsenyének, vagy a cigánykereket romakeréknek. A cigány a származásunkat jelenti, ez a helyes. A roma szó jelentése: ember.

Berki Lajos: A probléma az, hogy a cigányság nem tudott integrálódni. Az oktatásból kell kiindulni, ám azt fontos tudni, hogy integrálni csak azokat lehet, akik maguk is akarják. Ha valaki bejön az irodámba és azt mondja, szeretne továbbtanulni, az már magában nagyon jó. A képzés és a foglalkoztatás összhangja pedig már maga után vonja az integrálódást, a szocializációt.

hvg.hu: Mi a véleményük arról, amire például a köztársasági elnök utalt, hogy a cigányság már agyon van kutatva, ám a problémákra nem kínáltak a kutatók még megoldást?

L. A.:  Könnyű kijelenteni, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztesei és áldozatai vagyunk. Ez igaz, de azt se felejtsük el, hogy mióta ránk szakadt a nagy szabadság, soha senki nem ment el a cigányokhoz. Nem mondták, hogy a jogok mellett kötelességek is vannak, a cigányvezetők húsz év alatt átmosták az agyunkat. Ehhez a közösséghez nem mertek hozzányúlni, ennek a népnek mindig csak engedtek. Úgy élünk Magyarországon, hogy nem értjük egymás szavát. A cigánytelepen az emberek megkérdezik tőlem, mi lesz velük, vagonokba akarják őket tenni? Beszélgetek velük a problémáikról, de a gondjaik megoldása helyett politizálnak. Azt mondják, most a szocialista cigány él jól, de tavasztól majd a fideszes fog. Magyarázza már meg valaki, hogy ez a nyomorúságos nép, akiknek nincs mit enni, délután cukros vizet itatnak a gyerekkel, minek politizál? Azt sem tudják ki a miniszter, s mi van az országban. Nincs párbeszéd, a cigányság ugyanúgy meg van osztva, mint az ország. 

Lakatos Attila Fotó: Fürjes Judit

B. L.: A cigányok valóban agyon vannak kutatva. Ha reálisan gondolkodunk, látjuk, bármelyik párt is lesz hatalmon, tíz év alatt nem fog 1 millió munkahely létrejönni. Fölösleges hiú ábrándokat kergetni. A cigányságból legalább egy generációnak kell felnőni ahhoz, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken. A fejlődés elindult, sokan járnak középiskolába, egyetemre, de a többség sajnos le van szakadva. A bajt tovább fokozza, hogy a romáknak csak a rossz oldalát mutatja be a média.

L. A.:  Ebben egyformán hibás a cigányság és az egész politika. Ám legjobban az országos cigány vezetőket okolom. Ne szajkózzák, hogy műveljük a kultúrát, miközben ők ezt elfelejtették. Országos vezetőink az ebédnél azt nézik, mit kéne enni, hogy ne hízzanak el, az egyszerű cigányember pedig azt, hogy mit kéne enni, amitől híznak. Ez a nagy különbség közöttünk, nekik fogalmuk nincs a való életről. Tanulságos lenne, ha Mátyás király módjára, álruhában járnák az ország cigánytelepeit és beszélgetnének az emberekkel.

hvg.hu: A leszakadásért és a mély szegénységért, ha jól értem a cigányvezetők is hibásak?

L. A.:  Igen. Nem képviselnek bennünket rendesen, eddig a szakadék szélén álltunk, most már a szakadékban vagyunk. Soha nem tapasztaltam  a húsz év alatt, hogy például Horváth Aladár a népéért harcolt volna. Elvárnánk, hogy eljöjjenek vidékre és beszámoljanak az ország helyzetéről. Össze kellene fogniuk a közösséget, tanulásra kellene ösztönözniük a gyerekeket, hogy ki tudjunk nevelni egy értelmiségi réteget. Ehelyett négyévente megjelennek, ígérgetnek, hozzák a krumplit és a lejárt szavatosságú konzervet, csak azért, hogy szavazzunk rájuk. Erre már senki nem kíváncsi, a cigányok lelke össze van törve. Ha én vajdaként felszólalok, néha úgy néznek rám, mint a gyújtogató a vizes szalmára. Nem értik miről beszélek, az emberek elszoktak az igazságtól. 

Berki Lajos Fotó: Fürjes Judit

B. L.: Nem sírom vissza a Kádár-rendszert, de akkor mindegy milyen beosztása volt a magyar vagy a cigány embernek. Mindenkinek volt munkája, nyugalomban éltünk egymás mellett.  Most a többségi társadalom jó része is mélyszegénységben él. Ebből adódik az aluliskolázottság, a kultúra és a hagyományok elhagyása, mert ehhez mind pénz kell. Nézzük meg a cigányságon kívül a Magyarországon élő tizenkét nemzetiséget, mindegyiknek van anyaországa, ahonnan pumpálják a pénzt. Nekünk nincs ilyen lehetőségünk. Ha a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pályázatot ír ki kulturális feladatokra, zömében nem a vidék nyeri, hanem a fővárosiak, akik közelebb vannak a tűzhöz. A romanapot is úgy tudom megtartani, ha összekoldulom a vállalkozóktól a pénzt, vagy a nagy önkormányzat besegít.

L. A.:  Nem romanapokat kell szervezni több százezer forintból, hanem oktatni és munkára kell szoktatni az embereket. Az a gyerek, aki már eleve úgy indul el reggel az iskolába, hogy úgyse lesz belőle semmi, attól ne várjunk később sem csodákat.

hvg.hu: Már ha egyáltalán jár iskolába. Sokszor hallani, hogy a cigánygyerekek egy része kimarad az iskolából, 10-12 évesen nem tudnak olvasni és írni. Az iskola helyett az utcát választják, a fiatal lányok gyermeket vállalnak, s az esélyt sem adják meg maguknak a szocializálódásra.

B. L.: Nagyon sok szülőnek el kell magyarázni, hogy a gyereket iskolába kell járatni. Ezért is indította el az ózdi cigány kisebbségi önkormányzat 2001-ben a Pedellus-programot. Azokban az iskolákban, ahol a gyerekek 90 százaléka cigány, érettségizett roma pedellusok segítik a tanárok munkáját, figyelnek a gyerekekre, tartják a kapcsolatot a szülőkkel. Ez a kezdeményezés országosan is példaértékű, mai napig jól működik.

L. A.:  Edelényben működik egy alapítványi óvoda, ahol az összes cigánygyerek mindent ingyen kap. Felhívtak az óvodából, hogy beszéljek az asszonyokkal, mert a gyerekeket nem viszik óvodába, nem tudnak reggel felkelni. Ez elfogadhatatlan, a szülőket kell leginkább felelősségre tanítani, mert a gyerek azt csinálja, amit otthon lát. Amit hétköznap megtanul az iskolában, azt a hétvégén kiölik belőle, mert mulatoznak, veszekednek, verekednek, a gyerek nem tud tanulni. A szülőkben tudatosítani kell, ha ők nem is akarnak tanulni, legalább a gyereket hagyják. Az egyik fórumon elmondtam, adjanak nekem egy üresen álló laktanyát és háztáji állatokat, szedjék össze az ország legrosszabb cigánygyerekeit. Itt a gyerekek  általános műveltséget szednének fel, megtanulnák az állattartás csínját-bínját és katonai szigor mellet rászoknának a rendszeres munkára. Az iskola bentlakásos lenne, a gyerekek kéthetente mehetnének haza. Ezt csak egyszer kellene elindítani.