Hiába ellenezte a család, a Trump-kormányzat tényleg nyilvánosságra hozta Martin Luther King FBI-aktáit
A meggyilkolt polgárjogi vezető családjának tiltakozása ellenére mintegy 200 000 oldalnyi dokumentum vált elérhetővé.
HVG
Nyilvánosságra hozták azokat a feljegyzéseket, amelyeket az FBI Martin Luther King megfigyelése során készített. Becslések szerint 200 000 oldalnyi olyan dokumentumról van szó, amelyek 1977-ban titkosítottak, és amelyek 2027-ig nem is lettek volna elérhetőek, ha az igazságügyi minisztérium nem intézkedik, írja a Guardian.
A polgárjogi vezető meggyilkolásával kapcsolatos dokumentumokat egy kormányzati weboldalon tették közzé, miközben Donald Trump kritikusai és támogatói továbbra is arra szólítják fel, hogy tartsa be egy másik kampányígéretét, és hozza nyilvánosságra Jeffrey Epstein elleni szövetségi nyomozás dokumentumait.
Az egész MAGA-mozgalmat megrázta az Epstein-ügy, támogatói is magyarázatot követelnek Trumptól, akiről immár az a benyomásuk, hogy a mélyállam része. Timothy Garton Ash szerint Nagy-Britanniának vissza kell lépnie az EU-ba. A berlini Pride is politikai vita tárgya lett. Témák és vélemények a világsajtóból.
„Ezen dokumentumok nyilvánosságra hozatalát teljes történelmi kontextusukban kell vizsgálni. Apánk élete során célpontja volt, egy könyörtelen dezinformációs és megfigyelési kampánynak, amelyet J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója indított” – írták közös közleményükben, amiben ismét megosztották a család azon véleményét, miszerint James Earl Ray, a King meggyilkolásáért elítélt férfi valószínűleg nem egyedül cselekedett már ha egyáltalán köze volt a merénylethez.
„Miközben támogatjuk az átláthatóságot és a elszámoltathatóságot, ellenzünk minden olyan támadást, amely apánk örökségét támadja, vagy amely hazugságok terjesztésére szolgál….Azok, akik az FBI megfigyelésének eredményeit megosztják, akaratukon kívül is egy folyamatban lévő kampányhoz fognak csatlakozni, amely apánkat és a polgárjogi mozgalmat próbálja meggyalázni” – tették hozzá.
Donald Trump elnökjelöltként ígéretet tett arra, hogy nyilvánosságra hoz bizonyos dokumentumokat, majd amikor hivatalba lépett, rendeletet hozott a John F. Kennedy, Robert F. Kennedy és Martin Luther King elleni merényletek aktáinak közzétételéről.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története is mutatja, egyik pillanatról a másikra megváltozhat valakinek az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Tovább dagad az Epstein-botrány, újabb (korábbi) elnök érintettségéről ír a sajtó, miközben az amerikai igazságügyi hivatal felvette a kapcsolatot a börtönben ülő Ghislaine Maxwellel.
Arra is keresem a választ, hogy érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon. Kiderült, hogy titokban két buli zajlik egymás mellett. Földes András elsőtusványozó riportja, kormányzati divat-összefoglalóval.
