Minden komoly lap, rádió- és televíziós adó, internetes portál szerkesztőségének határoznia kell arról, hogy azonnal háborúba megy vagy kollaborál, kritikus és tényszerű semlegességet vállal, vagy hagyja az események által hurcoltatni magát. Normális országokban az olvasók, a hallgatók szerkesztőségi állásfoglalásokból (editorial), a főszerkesztő vagy valamelyik vezető publicista írásából értesülnek arról, hogy milyen irányt vesz lapjuk, hogyan tudósít majd rádiójuk, televíziójuk.

Ha az a célunk, hogy Magyarország normális európai ország legyen, akkor nyugodt és öntudatos modorban érdemes értekezni az elkövetkező száz napról. Egy függetlenségére és hitelességére finnyásan adó lap és portál, televízió és rádió, nem tehet semmilyen elvtelen engedményt. Magyarország európai modernizációja, megalapozott reformjai és ésszerű politikai, gazdasági viselkedése mellett kell továbbra is állnia. Higgadtságra és tényszerűségre törekedve, érveket és ellenérveket felsorakoztatva, ahogyan az a demokratikus nyilvánosságban kötelesség.

Mindnyájunk érdeke, pártállástól függetlenül, hogy a következő kormány kiutat találjon a gazdasági válságból, folytassa azt a nehéz utat, amely Magyarország nemzetközi hitelességének visszaszerzéséhez vezet. Érdekünk, hogy sikerüljön megfelelő IMF megállapodást kötni és hiteles EU konvergencia-programot készíteni. Ha az új kormány tettel vagy szóval újabb fizetési válságot szabadít ránk, ki tudja, hogy mikor és milyen feltételekkel térünk magunkhoz. Ezért, akár kéri, akár nem, száz nap türelmi időt kell adni arra, hogy a kormány felállhasson, programját kifejthesse, és első intézkedéseit megtegye. A komoly elemző és kritikus sajtónak nem az a feladata, hogy előítéleteket megfogalmazva azonnal támadjon, hanem hogy számba vegye a tényeket és a lehetőségeket. Tetszik, nem tetszik, kritikus párbeszédet kell folytatni, populista, pártelvű támadások és alantas megalkuvás helyett.

Nem lehet semmilyen engedményt tenni bármiféle rasszizmussal, szélsőséges politikai és gazdasági populizmussal, a jogállami keretek lerombolásával szemben. Az emberi jogokat – többek között a sajtó, a szólás szabadságát – korlátozni kívánó fellépéssel szemben. Nem lehet támogatni reform-ellenes elképzeléseket. Elfogadhatatlan bármiféle kultúrharc. És nincs engedmény a korrupcióval szemben, kövesse el bármilyen pártállású, bármilyen tisztségben.

Emeltfejű függetlennek lenni, egyetlen gazdasági és politikai érdekcsoport kiszolgálójává se válni a gazdasági és társadalmi válság közepén nagyon nehéz, szinte lehetetlen. De elbukni lehet térden csúszva, szánalmasan és állva, egyenes derékkal. Ennek a száz napnak a világos és következetes vonalvezetése, majd az utána következő hónapok és évek hiteles, kritikus, mértékadó újságírása bizonyíthatja, hogy lehetséges kitartani értékek mellett véleményformáló elemzőnek és sajtónak.

Száz nap – most a kormányon a sor.