Az irányított demokrácia egyre inkább menő dolog kis hazánkban. (Irányított demokrácia: szimulált demokrácia, hasonló, mint a szocialista demokrácia vagy a népi demokrácia. A jelző a jelzett szó fosztóképzője.) Hogy a Fidesz és a Jobbik rajong az autokrata rezsimekért, közhely. A szingapúri és maláj rendszer dicséretét zengő Lovas István, a Putyint Horthy reményteljes örökösének tekintő Bencsik András szellemi vetése rég beérett. De hogy az LMP sem különb, az talán nem annyira tudott dolog.

Scheiring Gábor LMP-képviselő derekasan csapkodó nyelvvel fényezi Hugo Chávezt. "Nem mintha nem lenne baj Chávez demokrácia-felfogásával, de aki egy holland mércével méri a latin-amerikai politikát, az nem értheti a téteket" – ez a nyálas, cinikus elkenegetés a hozzáállása egy zöld demokratának. Méghozzá egy olyan választásról, ahol konkrétan ellenzékieket gyilkoltak (a gyanú szerint a gyilkosok az állami olajcég járművét használták), a külföldi megfigyelőkből pedig "csak kevés lesz jelen vasárnap. A Dél-amerikai Nemzetek Szövetsége (UNASUR) az egyetlen, amely akkreditáltatta képviselőit a szavazás felügyeletére. Ők azonban csak a választás figyelemmel kísérésére jogosultak, így csupán ajánlásokat fogalmazhatnak meg, a végeredményt illetően azonban nem foglalhatnak állást." Nem csoda, hogy a tizenhárom éve hivatalban lévő Chávez újabb ciklust nyert.

De ha ez ennyire rendben van, akkor ugyan miféle erkölcsi alapon kifogásol az LMP bármit is a Fidesz választási koncepcióján?

Scheiring ájultan magasztalja Chávezt, akivel szerinte ugyan vannak kisebb problémák (pl. hogy Irán nagy haverja), de azért látni kell, hogy "a társadalom döntő részét bevonta a politikába, az emberek az utcán olvasták és osztogatták egymásnak az új alkotmányt…" Innentől kezdve tényleg nem érthető, milyen alapon kritizálja az LMP a Fidesz-pártalkotmány giccses propagálását? Vagy arról van szó, hogy amennyiben az ellenfeleink csinálnak valamit, akkor rossz, ha meg az ideológiai cimboránk, akkor belefér?

Scheiring tehát úgy véli, Chávez lényegében oké, "a kihívói pedig puccsokkal és a gazdasági elit pénzének és médiájának bevetésével operáltak, míg hatalomra jutásakor a nép jelentős része pedig írni-olvasni is alig tudott". Nagyvonalúan átugorva a tényt, hogy dicséretének tárgya ugyancsak puccsista volt, részt vett az 1992-es államcsíny-kísérletben, ami miatt börtönben is ült. Még szerencse, hogy Scheiring biztosít róla: vannak Cháveznél mérsékeltebb példaképei is.

"Chávez úttörője a latin-amerikai baloldalnak, de jócskán vannak nála szimpatikusabb, európai mércével könnyebben elfogadható vezetői e mozgalomnak." Ezek között sorolva fel Evo Moralest. Tudják, ő az a tag, aki ötszáz évre tervezi a rendszerét, amely rendszer az ENSZ illetékes testülete szerint önkényesen tart fogva egy uniós polgárt egy kirakatper-szagú ügyben, s amúgy tetszése szerint cserélgeti le a folyamatban lévő ügy bíráit. Innentől kezdve megint csak érthetetlen, ugyan miféle erkölcsi platformról bírálja az LMP Handó Tünde kinevezését? LMP-jogvédők, hogy is van ez?

Aki még ezen túlmenően is kíváncsi, miféle rezsimért is lelkesedik az LMP, az új, fiatal, hiteles erő egyik kulcsembere, az nézze meg Diego Buňuel dokumentumfilm-sorozatának Venezueláról szóló részét. A riporter elment nemcsak Caracas peremvárosi negyedeibe, de vidéki településekre és a kolumbiai határra is. Járt propagandagyűléseken, ahol Che Guevara-epigonok a FARC kolumbiai terrorszervezetet dicsőítik. Állami boltban, ahol nyomott áron lehet vásárolni, de ami van, az jórészt importáru. A csirkehús Brazíliából, a tej Svájcból van, nem vicc. Ugyanis a hatósági árak miatt a venezuelai gazdáknak nem éri meg hazai piacra termelni, inkább eladják külföldre. Így állandósult a hiánygazdaság, az ország importra kényszerül.

Kilométeres sorok, fejadagok, üres polcok, ismerős nem? Ez létrehozott egy új bizniszt is – az emberek kerekesszéket vagy gyereket bérelnek (nem, ez se vicc!), mert a családosok és a rokkantak hamarabb bejuthatnak az áruházba. A földreform piacképtelenné aprózta a birtokméretet, ráadásul még ezt is bénán csinálták. Volt, ahol növénytermesztésre alkalmatlan legelőt adtak a népnek, hogy vessen magára. De a benzin legalább olcsó – virágzik is az üzemanyag-maffia. Kolumbiában hatvanszor (nem tévedés: 60-szor) drágább a benzin. Így aztán a határ mentén tucatjával sorakoznak az illegális benzinraktárak. A csempészek szervezetben tömörülnek, lefizetik a rendőröket. Chávez olcsóár-kampánya létrehozott egy olyan szervezett bűnözést, amely pár év múlva állam lesz az államban. Hát ilyen ország a példaképe az LMP mérvadó politikusának.

Miként lehet egy ilyen rezsimet fenntartani? Chávez receptje a Fidesz, a Jobbik és az LMP szívének is oly kedves piac- és tőkeellenes rablógazdálkodás. Osztogatással, kisajátítással, demagógiával az oldalukra állították a politikailag aktív népesség 55-60 százalékát. Főként az iskolázatlan, képzetlen vidéki tömegeket, akiket momentán nemigen érdekel, hogy ez a gazdasági modell hosszú távon fenntarthatatlan és csődbe visz. Kiépült egy autokrata elnöki rendszer, amely a népesség másik, 40-45 százalékos részét (különösen a polgárosodottabb rétegeket) semmibe veszi, bármikor kénye-kedve szerint megfoszthatja jogaitól.

Buňuel egyik riportalanya egy farmer-testvérpár, akik Castro elől menekültek Venezuelába, miután a kubai kommunisták elvették mindenüket. Az általuk felépített gazdaságot most, a Chávez-rezsim (kubai tanácsadóktól és balos nyugati értelmiségiektől övezve) kártalanítás nélkül elvette tőlük. Hoztak egy olyan törvényt, hogy csak az kaphat kártalanítást, aki 152 évre visszamenőleg bemutatja a földje tulajdoni lapját. Ők meg csak 148 évig tudták visszavezetni. Venezuelában csak a kormány híveinek van demokrácia, s nekik is csak addig, amíg van mit ellopni.

Higgyük el, hogy az LMP visszaállítja majd a jogállamot és a jogbiztonságot, miközben gazdaságpolitikusuk ilyen rezsimért lelkesedik? Mennyivel jobb ez annál, amit Orbán csinál?