Ha ez az elemzés a hét utolsó munkanapjára, péntekre elkészül, az még nem jelent azonnali döntést Magyarországgal kapcsolatban az unió részéről. Az Európai Bizottságban, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményében a biztosok testülete január 11-én tart ülést.

A brüsszeli figyelem középpontjába került egy további dátum is: a médiaszabadsággal foglalkozó uniós munkacsoport január 25-én ül össze. Az ülésen napirendi pont lesz Magyarország is, részben a médiatörvénnyel kapcsolatos tavaly decemberi magyar alkotmánybírósági döntés okán, részben a Klubrádió ügyével kapcsolatosan.

Az EU-biztosi testület jövő szerdai ülése nyomán születhet olyan döntés, hogy Brüsszel politikai konzultációkat kíván folytatni Budapesttel, de - a magyar és az uniós jog ütközésének megállapítása esetén - az sem kizárt, hogy Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök hivatalos levélben közli a magyar hatóságokkal a kötelezettségszegési eljárás megindítását.

Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján nem tudta határozottan kijelenteni, hogy jövő szerdán a biztosi testület döntéseket is fog hozni Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte előre csupán annyit lehet tudni, hogy a biztosok - immár a magyar jogszabályok EU-konformitását vizsgáló uniós elemzés eredményének ismeretében - politikai jellegű eszmecserét folytatnak majd egymás közt a kérdésről. 

Újságírói kérdésre válaszolva Bailly megerősítette: Rehn a magyar pénzügyi segítségkérésről folyó tárgyalások folytatását függővé tette a magyar jegybanktörvény olyan értelmű módosításától, amivel biztosítható a jegybank függetlensége. Más magyar alkotmányos jogszabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat a bizottsági alelnök nem kapcsolt össze a hitelkeret-tárgyalások ügyével, de a biztosokon múlik, hogy a jövő heti megbeszélésükön kiterjesztik-e ilyen értelemben a feltételeket - mondta a szóvivő. 

A Brüsszelben elemzett másik nagy jogszabálycsomag az igazságügyek és a szabadságjogok témakörével kapcsolatos. E tekintetben az Európai Bizottság fő felelőse Viviane Reding alelnök. Ő elsősorban az igazságszolgáltatás, illetve az adatvédelem intézményes-szervezeti átalakításával kapcsolatban tett fel kérdéseket Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A válaszok brüsszeli értékelésének eredményeit ezen a területen sem tették még közzé, de egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő újságíróknak azt mondta, hogy e téren is súlyos gondokat látnak.

A médiaszabadság tekintetében illetékessége van Neelie Kroes bizottsági alelnöknek is, aki alapvetően a digitális kérdések biztosa, de tavaly a magyar médiatörvény kapcsán munkájában előtérbe kerültek az általánosabb kérdések is. Kroes az unió audiovizuális szolgáltatási irányelvére hivatkozva konkrét kifogásokat emelt a magyar médiatörvénnyel szemben, és Magyarország ennek nyomán módosította a médiatörvényt.

A médiapluralizmus és -szabadság általánosabb követelményeinek ügyében az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a függetlenségi követelmények puszta rögzítésén túl nincs olyan konkrét uniós jogi előírásrendszer, amelybe "belekapaszkodva" konkretizálni lehetne a követelményeket a tagállamokkal szemben. Kroes októberben munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy az tegyen ajánlásokat a médiaszabadság biztosítása érdekében. E munkacsoport január 25-én esedékes ülésének napirendjére - mint azt a Europolitics brüsszeli hírportál közölte - nem csupán a médiatörvénnyel kapcsolatos decemberi alkotmánybírósági állásfoglalással összefüggésben, hanem a Klubrádió frekvenciapályáztatási ügye miatt is felvették Magyarországot.

Az új magyar alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépése nyomán európai baloldali, liberális, illetve zöldpárti politikai körökben a legutóbbi időben előtérbe került az az érvelés, hogy az EU-nak nemcsak "másodlagos", technikai részletjogszabályok vonatkozásában kell keresnie az esetleges ütközést az uniós jogi előírásokkal, de azon a síkon is, amelyet az Európai Bizottságban mindeddig felettébb csúszós talajnak minősítettek, nevezetesen az "európai értékek" védelme terén. Az uniós testület eddig egyetlen tagállama ellen sem indított kötelezettségszegési eljárást azon a nehezen bizonyítható jogcímen, hogy ott veszélybe kerültek az unió demokratikus, jogállami alapértékei.