Az Ukrajnát sújtó válságok közül egyet sem sikerült megoldania a 2014 nyara óta hivatalban lévő Petro Porosenko ukrán államfőnek: a gazdasági krízis nem enyhül, Kelet-Ukrajna nagy része továbbra is a Moszkva-párti szakadárok kezén van, az intézményrendszer reformja pedig nagyon lassan halad.

Az Oroszországba menekült Viktor Janukovics államfőt felváltó Porosenko a szövetségesének számító Arszenyij Jacenyuk beáldozásával próbálta menteni a helyzetet, hiszen Jacenyuk népszerűsége igencsak megsínylette a Nyugat-párti kormányzat tehetetlenségét. A miniszterelnök eltávolításában viszont nem volt partner a parlament: miután az államfő felszólította Jacenyukot a távozásra, a verhovna radában a szükséges minimum 226 helyett csak 197 képviselő voksolt a kormány leváltására. Néhány perccel korábban viszont 247 képviselő elégtelennek minősítette a kabinet eddigi tevékenységét.

A bizalmatlansági indítvány elvetése előtt pár órával  Viktor Sokin főügyész  már beadta lemondását, ő a hivatalos közlések szerint önként mondott le hivataláról. A korábban Porosenko emberének tartott főügyész főként azért vesztette el az államfő bizalmát, mert bírálói szerint fékezte a korrupciós vizsgálatok lezárását.

A bizalmatlansági indítvány kudarca ellenére aligha múlik el a válság Ukrajnában: miközben Jacenyuk támogatottsága két százalékra zuhant az IMF még nem döntött arról, folyósítja-e azt a 40 milliárd dolláros hitel következő részletét, amely nélkül Ukrajna rövid időn belül fizetésképtelenné válna. A krízis már csak azért is a legrosszabb pillanatban mélyült el, mert Kelet-Ukrajnában néhány hónapig tartó viszonylagos nyugalom után az utóbbi napokban ismét kiújultak a harcok: az utóbbi 24 órában három kormánykatona halt meg a tűzpárbajokban.

Itthon az MTI 19 óra előtt pár perccel gyorshírben, tévesen közölte, hogy menesztették az ukrán kormányt a parlamentben tartott bizalmi szavazás eredményeként. A gyorshírt körülbelül 20 perccel később visszavonták.