A magyar munkavállalók és diákok jogait nem lehet majd korlátozni a brit munkaerőpiacon, ha az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépése után is szeretne hozzáférni az uniós belső piac előnyeihez (például a vámmentes kereskedelemhez) - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján. A kormányfő elmondta: minderre az állam- és kormányfők mostani találkozóján elfogadott zárónyilatkozatban is garanciákat kaptak az országok, köztük hazánk is. Arra azonban egyelőre nincs garancia, hogy a britek kilépése valóban így történik - igaz, ez az országnak is az érdeke, annál is inkább, mivel a britek közül is több millióan élnek az EU valamely országában.

Orbán Viktor sajtótájékoztatója az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napján

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A kettős érdeket persze bármi felülírhatja a következő időszakban. Annál is inkább, mivel – mint a miniszterelnök is megjegyezte – egyelőre nincsen forgatókönyv a brit népszavazás után kialakult helyzet kezelésére. Egy dologban azért még meg tudtak egyezni: hogy a londoni kormánnyal a kilépés feltételeiről nem az Európai Bizottság, hanem a Tanács fog majd egyezkedni. A Tanács a tagállamokat – pontosabban azok kormányait – képviseli, ami azt is előrevetíti, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéni érdekek. A hvg.hu kérdésére azt azonban még nem tudta megmondani Orbán Viktor, milyen vitás kérdéseket is kellene rendezni a tagállamok között, mielőtt kialakítják azt a közös álláspontot, amivel tárgyalóasztalhoz ülnek majd.

Ennek fényében az sem meglepő, hogy igazából már senki nem sietteti a briteket, hogy minél előbb nyújtsák be hivatalosan a kilépési kérelmüket. Menetrend nélkül azért mégsem mehettek haza, így egyelőre úgy néz ki, David Cameron utódlásáról szeptember 9-ig döntenek majd, egy héttel később pedig a soros EU-elnöknél, Pozsonyban fognak majd egyeztetni az EU-országok.

Addig remélhetően az Egyesült Királyságon belüli indulatok is elsimulhatnak – vagy legalább az kiderül, az unió egyben maradhat-e. A skótok bennmaradási szándékáról Nicola Sturgeon az EU-csúcs idején Brüsszelben is tárgyalt az EU legtöbb vezetőjével – igaz, Donald Tusk, a Tanács elnöke nem fogadta. Márpedig ha a Tanács fogja levezényelni a Brexitet, Sturgeonnak igazából vele kellene megtalálnia a közös hangot. Az országrészek uniós törekvései azonban tabunak számítanak az EU-ban, ha pedig a skótoknak engednének, az beláthatatlan precedenst jelentene olyan vitákban, mint amilyen például Spanyolország és Katalónia között zajlik.

Nicola Sturgeont ma Martin Schultz fogadta

AFP / Thierry Charlier

Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Orbán Viktor is hűtötte a kedélyeket. Elmondta: a tagállami vezetők megvitatták, hogy a brit alkotmányos rend szerint van-e mód az országrészeknek megakadályozni a kilépést, úgy látták, nincsen. (David Cameron brit miniszterelnök egyébként előző este tényként közölte a kilépést, és Angela Merkel német kancellár is visszafordíthatatlan folyamatról beszélt.)

Ehhez képest a JPMorgan szakértői már a sokadik forgatókönyvet vázolják fel arra, hogyan is lenne lehetséges a skótok unióban maradása. Hírlevelükben azt fejtegették, hogy Edinburgh még a legkorábban 2019-re realizálható Brexit előtt dönthet függetlenségéről, egyúttal saját devizát is bevezethet. (Ez persze vélhetően nem lenne egyenlő az uniós tagság visszanyerésével/megtartásával, arról ugyanúgy csatlakozási tárgyalásokat kellene folytatnia az immár független országnak, mint annak idején a briteknek.)