Vánszorgó vonat, úttalan utak, kiszáradó kutak közt kerestük a rejtőzködő fideszeseket, és találtunk lelkes, hangos ellenzékieket Kecskemét furcsán rajzolt két választókerületében, ahol van Tisza-szavazó, aki a Fideszt sajnálja, és olyan is akad, aki már 2030-ra készül. Körzetriportunk Bács-Kiskun megye 1-es és 2-es választókerületéből.
1988-ban, 38 éve, elsősorban azért alapítottuk meg a Fideszt, hogy senkinek se legyen túl sok hatalma. Az április 12-ei választásokon az eredeti Fidesznek ezt a célját a Tisza Párt képviseli.
2006. április 9-én és 23-án szenvedte el a Fidesz eddigi utolsó vereségét országgyűlési választáson. Akkor állt ki utoljára miniszterelnöki vitára Orbán Viktor, és csúfos kudarcot vallott Gyurcsány Ferenccel szemben. A rendszerváltás óta akkor először tudott győzni a hivatalban lévő kormánypárt – méghozzá fair szabályok szerint. A választási harcban a Fidesz is, az MSZP is a populizmus vonzerejében bízott.
Az itthoni választási kampány, a valós és elképzelt háborúkkal járó pszichózis szerte a világban, és a szinte az egész Földet túszul ejtő szorongás és zűrzavar nem épp arra késztet, hogy felnézzünk az égre. De szerencsénkre azok, akik „az égben” vannak, visszanéztek a Földre, és megajándékozták az emberiséget egy csodálatos fotóval a nagy semmiben kéken ragyogó bolygóról. A perspektívaváltáshoz néha tényleg ki kell szaladni a világból.
Közel nyolcszáz magyar kormányzati e-mail-cím és a hozzájuk tartozó jelszó kering az online világban, s ez arra utal, hogy alapvető hibák vannak a titkos és bizalmas adatokat kezelő minisztériumok biztonsági protokolljaiban – írja a nemzetközi oknyomozó portál, a Bellingcat. A jelentés hangsúlyozza: nem célzott betörés miatt kerültek nyilvánosságra az adatok, hanem azért, mert a felhasználók gyenge jelszavakat használtak.
Egy ellenzéki győzelem súlyos vereséget jelentene a régóta uralkodó Orbán Viktornak. De nem jelentené kormányzati rendszerének végét.
A választási kampány egyre intenzívebb, már eléri a hálószobákat is. Talán az álmok írják le legjobban a valóságunkat és a kollektív lelkiállapotunkat.
A miniszterelnök barátjának cége védi a miniszterelnök pártjának alapítványi épületét – ahogyan Hatvanpusztát vagy a Pancho Arénát is. Úgy megemelkedett a garantált bérminimum, hogy másképpen nem tudták megoldani.
Orbán számára a demokrácia az, amikor ő nyer. Magyar Péter felbukkanásával elképzelhető, hogy befellegzett az orbáni rendszernek. Mesedélutánt tartott Budapesten az amerikai alelnök, mert amit előadott, annak köze nem volt a valósághoz. Megfigyelők úgy tudják, hogy a Fehér Ház is hatalomváltásra számít Magyarországon. Megdöbbentő, ahogy Trump Orbán médiapolitikáját másolja. Témák és vélemények a világsajtóból.
Hogyan változott a morális költsége a mostanában gyakori, arccal-névvel való kiállásoknak? Mitől függ, hogy mennyire érezzük ezeket hitelesnek? Mennyire radikalizálódtak valójában a magyar fiatalok, és beszélhetünk-e társadalmi szintű elégedetlenségről vagy épp szolidaritásról a választások előtti utolsó napokban? Gerő Márton szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Tanszékének és az az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk.
Hosszú árnyékot vet a miniszter, majd jegybankelnök Matolcsy György öröksége: fő vonalakban Nagy Márton is az ő irányvonalát követi. Működésük alatt a magyar gazdaság felzárkózása elakadt, és az ország egyre távolabb került az Európai Unió centrumától. Mérleget vontunk az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájáról.
A választónak nem kell olyan áldozatokat vállalnia, mint Szabó Bence volt rendőr századosnak. Az egyetlen kényelmetlenség: négyévente egyszer, 13 órán keresztül van az emberek kezében, hogy ítélkezzenek. Utána már nincs súlya semminek, sem egy Facebook-lájknak, sem a tüntetésnek.
Háromféle eredmény képzelhető el a választáson, mindhárom nagy kockázatokkal jár.
Az újjáépülő egykori Sofitel szálloda beruházójával szemben hatalmas zálogjogosultsága van az állami Eximbanknak.
Hogyan szervezték meg első interjúja közlését? Hogyan viselte, hogy célkeresztbe került? Miért mondott fel, és mik a tervei? Vállalna politikai szerepet? Ezekről is kérdeztük a volt századost, aki nemrég a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a titkosszolgálat hogyan próbálta meg bedönteni a legnagyobb ellenzéki pártot.
A jólét vagy a biztonság ígéretétől a világnézeti azonosulásig számos tényező befolyásolja, kinek miért szimpatikusabb egyik vagy másik párt. A Medián az ikszelők egyéni motivációit is feltérképezte.
Csontos István, a Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) korábbi vezetője beszélt a HVG-nek arról, hogyan került kapcsolatba Pintér Sándor és Simicska Lajos köreivel, milyen szerepet vállalt a 2010-es választások előtt a baloldal lejáratásában. Kitért arra, hogy a Fidesz-érában miként akarták befolyásolni az FKF közbeszerzéseit, és említést tett egy gánti látogatásról is Orbán Viktor családtagjainál.
A berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese a Weltnek adott interjúban azt mondta, a magyar választás alapkérdése, hogy szabad lesz-e.
Rossz utak, elnéptelenedő falvak, kevés munkahely és nagyvárosokba vagy külföldre költöző fiatalok – drámai kép rajzolódik ki Dél-Somogyban. A körzetben csak egy falu lóg ki igazán a sorból: Kastélyosdombón az a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet indított mintaprogramot, amelynek jószolgálati nagykövete Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó. A vidéket felfedezte már Tiborcz István és Orbán Ráhel is, falumentésről azonban szó sincs, csak földfelvásárlásról. A térségben bár nagy az elégedetlenség, sokan még 16 év beváltatlan ígéretei ellenére is hiszik, hogy csak Orbán Viktor képes felemelni a térséget.
Az utópia receptje: ezer gerinces és képzett ember. Kicsit sajnálom, hogy csak most találtam megoldást, az AI hamarosan úgyis átveszi ezt az egész kuplerájt.
