A romák között fölöttébb elterjedt uzsorázásról szóló cikkünk első részét már olvashatták. Alábbi, második fejezetében megpróbálunk utánajárni, hogy mégis kikből lett uzsorás, hogy miért dőlnek be nekik a nyomorgó cigányok, és milyen megoldási képletek születtek a lehetetlen állapotra.
Az Atya majd egy évtizedig szerzetes papként élt vidéken. Miután ráébredt másságára, hivatását feladta és szociális munkásként helyezkedett el egy hajléktalanokat segítő intézményben. Ma már homoszexualitását vállalva viszi tovább a szolgálatot, amit pappá szentelésekor fogadott, igaz, nem az egyház berkein belül. A hvg.hu-nak csak névtelensége megőrzése mellett volt hajlandó interjút adni.
A legnyomorultabb körülmények között élőkön is meg lehet gazdagodni, csak erőszak és arcátlanság kell hozzá. Feudalizmus, szolgaság és kizsákmányolás a magyarországi cigányok között. Cikksorozatunk első részét olvashatják.
Megosztják a potenciális fogyasztókat, elenyésző a vásárlóerejük, az átlag tévénéző nem képes azonosulni velük – csupán néhány a leggyakoribb kifogások közül, miért nem látunk roma reklámszereplőket a képernyőn. Közben lépten-nyomon hallani, hogy 2007 az Esélyegyenlőség Európai Éve.
Nem csitulnak a viták a fél évszázada elhunyt Horthy Miklós történelmi szerepéről, amelynek kulcsfontosságú, ám kevéssé taglalt része a Hitlerhez való ellentmondásos viszonya.
Francois Villon maszkjában lépett hét évtizede a nyilvánosság elé a múlt hét végén elhunyt Faludy György, aki rögtön első fordításával az irodalmi közvéleményt máig megosztó vihart kavart.
A pszichoanalízis 150 éve született osztrák alapítója, Sigmund Freud elméleteit idézgetve ma már legtöbbször azt is hozzáteszik, tudományosan mennyire meghaladták azokat. Pedig néhány közülük - a tudományos és a közgondolkodást alapvetően megváltoztatva - máig érvényes.
"Az öregség kevés előnyeinek egyike, hogy az ember tudja a politika szereplőiről, honnan jöttek, ismeri az apjukat, sőt a nagyapjukat is." Efféle bonmot-kkal szórakoztatta a minap washingtoni hallgatóságát Habsburg Ottó (93 éves), szokatlanul hosszú tapsot kiváltva. A HVG-nek a globális politikáról és a Monarchia utódállamaihoz fűződő meghitt kapcsolatáról beszélt.
A századforduló magyar gyáriparának kiemelkedő alakja, a pesti születésű Weiss Manfréd németországi kereskedelmi tanulmányok és gyakorlat után huszonévesen, Bertold bátyjával együtt alapította az első magyar konzervgyárat 1882-ben.
A mozgalmi emlékezet szerint a bemondásairól is elhíresült Kádár János a hetvenes évek végén „mi a gyalogosok pártján állunk” szállóigévé lett deklarációjával kérdőjelezte meg az autópályák továbbépítésének ügyét. Érdekes lehet tudni, vajon a volt első titkár saját kútfőből, avagy hozott anyagból dolgozott?
