A "béke szigetének" átadása sem mérsékli az izraeli-arab ellenségeskedést

Népszerűtlen, de tartós maradt a negyedszázada kötött izraeli–jordániai békemegállapodás. A szerződést azonban alááshatja a palesztinkérdés megoldatlansága.

A

Egy puskalövés nélkül Izrael a napokban önként területet adott át egy arab országnak, Jordániának. A két, néhány száz hektáros mezőgazdasági terület – arabul Bakura és Gamar, héberül Naharajim és Cofar – a 25 éve kötött izraeli–jordániai békemegállapodás értelmében a hasemita királysághoz tartozik, de a zsidó állam pont ennyi időre bérbe vette azokat. II. Abdullah jordán király belpolitikai nyomásra azonban nem engedte az izraeli bérlet meghosszabbítását, amit a földeket művelő és birtokló izraeli csoportok nemcsak sajnáltak, de kormányuk diplomáciai kudarcának is tekintik.

A jordán hadsereg ki is tűzte az arab ország zászlaját a csak „a béke szigetének” nevezett területre. De a Jordán és a Jarmuk folyó összefolyásánál lévő Bakura az 1920-as évektől zsidó magántulajdonban van, amit a jordániai hatóságok a továbbiakban is el kívánnak ismerni. Az izraeli gazdák azonban ezentúl csak érvényes vízummal és a határátlépési procedúra révén mehetnek a többek között olajbogyót, banánt és avokádót termesztő farmra. A délebbre lévő Gamar területére pedig még egyszer visszatérhetnek az ottani földet eddig művelő izraeliek, hogy a még be nem takarított termést leszedjék.

A két területről:

A két terület átadása nemcsak az izraeli–jordániai béke népszerűtlenségét és egyben tartósságát jelképezi, de a további együttműködés és a határátlépések zökkenőmentessége a két ország viszonyának a jövőjét is teszteli. Izrael és Jordánia között igazából nem voltak komoly viták az 1994. október 26-ai békemegállapodás előtt, azt elsősorban

a palesztinkérdés viharai tették mindig próbára.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.