Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Egy puskalövés nélkül Izrael a napokban önként területet adott át egy arab országnak, Jordániának. A két, néhány száz hektáros mezőgazdasági terület – arabul Bakura és Gamar, héberül Naharajim és Cofar – a 25 éve kötött izraeli–jordániai békemegállapodás értelmében a hasemita királysághoz tartozik, de a zsidó állam pont ennyi időre bérbe vette azokat. II. Abdullah jordán király belpolitikai nyomásra azonban nem engedte az izraeli bérlet meghosszabbítását, amit a földeket művelő és birtokló izraeli csoportok nemcsak sajnáltak, de kormányuk diplomáciai kudarcának is tekintik.
A jordán hadsereg ki is tűzte az arab ország zászlaját a csak „a béke szigetének” nevezett területre. De a Jordán és a Jarmuk folyó összefolyásánál lévő Bakura az 1920-as évektől zsidó magántulajdonban van, amit a jordániai hatóságok a továbbiakban is el kívánnak ismerni. Az izraeli gazdák azonban ezentúl csak érvényes vízummal és a határátlépési procedúra révén mehetnek a többek között olajbogyót, banánt és avokádót termesztő farmra. A délebbre lévő Gamar területére pedig még egyszer visszatérhetnek az ottani földet eddig művelő izraeliek, hogy a még be nem takarított termést leszedjék.
A két területről:
A két terület átadása nemcsak az izraeli–jordániai béke népszerűtlenségét és egyben tartósságát jelképezi, de a további együttműködés és a határátlépések zökkenőmentessége a két ország viszonyának a jövőjét is teszteli. Izrael és Jordánia között igazából nem voltak komoly viták az 1994. október 26-ai békemegállapodás előtt, azt elsősorban
a palesztinkérdés viharai tették mindig próbára.
