Pár éve még utópiának tűnhetett, mint annak idején a repülőgép, ma már sokan kísérleteznek a villámkapszulával, amelynek ráadásul kicsi a karbonlábnyoma. A Hyperloopot már Magyarországra is megálmodták.
Az emberek többsége túl fiatal ahhoz, hogy emlékezzen a vákuumcsövekre, amelyekkel csomagokat, iratokat vagy pénzt küldözgettek acélhengerekben épületek, városrészek között. New Yorkban egészen 1953-ig több mint 40 km hosszú csőpostarendszer kötötte össze Manhattan északi és déli végét. A rocketeereknek nevezett kezelőszemélyzet a föld alatti csőrendszerrel a központi pályaudvarról négy perc alatt tudta eljuttatni a csomagokat a 2 km-re fekvő főpostára.
Ez a videó szemléletesen mutatja be, milyen is egy csőposta, és hogy jó például sörautomatának is.
Amerikai álom
Most képzeljünk el ergonomikus székekkel és biztonsági övekkel felszerelt, autonóm, 2 m átmérőjű kapszulákat, ahol kellemes háttérzene szól, és acélcsövekben 1200 km/h sebességgel, 35 perc alatt szállítják az utasokat San Franciscóból a 620 km-re fekvő Los Angelesbe, mindössze egy buszjegy áráért. Ez nem más, mint a Hyperloop, egy 1000 km hosszú, csökkentett nyomású csőrendszer, amely összekötné Kalifornia két felét.
A koncepció Elon Musk 2013-as „Hyperloop Alpha” című tanulmányára épül, amely az új, ötödik közlekedési forma eljövetelét jósolta meg. Musk a nagy sebességű vasút koncepciójával szeretett volna versenyre kelni, és világméretű, nyílt forráskódú tervezői együttműködést hirdetett meg egy hatmilliárd dollár összköltségű, napenergiával működő kaliforniai rendszer megvalósításáért. Az ötlet bevált: napjainkban világszerte több vállalat dolgozik teljes Hyperloop-rendszerek létrehozásán.
A rakétatudósként ismert Robert Goddard 1910-ben vázolta fel a vákuumvonat elméletét, a vákuumcsövekben mágnesesen lebegtetett, becslések szerint 1500 km/h sebességgel haladó rakétákat. Az elképzelés nem valósult meg, de a rendszer, amelyet Musk egy évszázaddal később képzelt el, nem sokban különbözik tőle.
Íme, a Hyperloop első tesztje:
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Erről ír a világsajtó.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
