Ha nem alakítjuk át sürgősen a magyar bíróságokat, el fogjuk veszíteni a következő évszázadot
5 perc
2020.01.19. 06:15
Mesterséges intelligenciával jogi döntések éppúgy elemezhetők, mint állatorvosi nyilvántartások – mondja Gyekiczky Tamás, a digitális társadalom és a jogrendszer összefüggéseit Németországban kutató nyugalmazott bíró, aki szerint a valódi digitális forradalom, az e-akta sokkal gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a bíróságok munkáját.
HVG: Ön szerint a jog mennyire képes reagálni a felgyorsult világ történéseire a maga 30–60 napos eljárási határidőivel?
Gyekiczky Tamás: A hagyományos eljárásjog semennyire, de a szükségeshez képest a bíróságok is lassan dolgoznak. Mire a keresetlevél beadása után a bíró reagál, a pénzpiac már nem is emlékszik az adott konfliktusra. E felgyorsult világot, úgy tűnik, a büntetőjog értette meg. Pár éve egy hongkongi bróker felborította a világ pénzügyi rendszerét, és hamar megkapta a maga büntetését. A jog többi területe, a civilisztika, a kereskedelmi jog azonban nehezen képes válaszolni. Pedig az üzleti döntéseket nemritkán már ma is algoritmusok, informatikai programok irányítják. Példa erre a digitális fizetőeszközök működési rendje. Máshol is kiépültek digitális konfliktuskezelési módszerek, terjednek a felhasználóbarát webes szolgáltatások. De például a digitális úton kötött szerződések jogi követése még megoldatlan.
HVG: Hogyan tud a jogászok által irányított procedúrák helyébe lépni egy algoritmus?
Gy. T.: Mind az Európai Unióban, mind a világ többi részén aktuális ez a kérdés. Az USA Kentucky államában például a feltételes szabadlábra helyezés előtt mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok valószínűsítik, hogy az illető visszaeső lesz-e. A mesterséges intelligencia ezen a területen is egy olyan informatikai rendszer, amely önállóan és hatékonyan képes problémák megoldására. Észtországban gyakorlatilag a teljes jogszolgáltatás digitális alapú. A cégalapítás, az adó- és a személyi ügyek mind digitális platformokon működnek. A közigazgatási döntések nagy része algoritmusok segítségével születik. Az állampolgárok digitális aláírással rendelkeznek, azt tudják, és lehet is használni. A tapasztalatok szerint mindez nagyon jól működik.
HVG: A bírói döntésekben is lehet szerepük az algoritmusoknak?
Gy. T.: Köszönhetően a végtelen felé haladó joganyagnak, segítség nélkül – papírral, ceruzával és egy szövegszerkesztő programmal – a bíró nehezen és lassan tud dolgozni. Át kell tekintenie a lehetséges döntési alternatívákat, azok következményeit, a joggyakorlatot, a joganyagot. Mindez ma már elképzelhetetlen számítógépes hálózati rendszerek és mesterséges intelligenciára épülő platformok nélkül.
HVG: A bíró szerepét is át fogja venni a mesterséges intelligencia?