Az alázat gesztusa és a tiltakozás jelképe mellett gyilkos fegyver is lett a térdelés

Mint egy félárbócra eresztett zászló, amellyel megemlékeznek egy tragédiáról. Ehhez hasonlította Eric Raid, az amerikai futball egyik sztárja azt, hogy 2016-ban féltérdre ereszkedett csapattársával, Colin Kaepernick-kel (nyitóképünkön) a meccsek előtt, a himnusz közben. Kaepernick eleinte azzal tüntetett, hogy leült, nem pedig amerikai módra, a szívére tett kézzel állt a himnusz közben.

Kaepernick és Raid sokat gondolkoztak, hogyan tiltakozzanak a faji egyenlőtlenség és a rendőri brutalitás ellen, még tanácsot is kértek, míg végül a térdelés mellett döntöttek. Ezt méltóságteljesebbnek tartották, mint leülni a himnusz közben. Az már külön történet, hogy a tüntető gesztusnak Kaepernick karrierje látta kárát.

Mindenesetre a gesztus mintegy kéznél volt, amikor ezekben a napokban tömegek demonstrálnak ezen a módon.

Különös játéka a sorsnak és sajátosan erősíti ezt a jelképet, hogy a most folyó tüntetések kiváltó okát, George Floyd halálát épp az idézte elő, hogy egy rendőr rátérdelt a fekete férfi nyakára.

„Most már értitek?!" Megrázó kép ad értelmet Colin Kaepernick térdelésének

George Floyd halála után egy ismerős gesztus jelent meg a közösségi oldalakon.

Erős és teljesen új jelentést kapott tehát a több mint kétezer éves testbeszéd, a letérdelés. Amennyire tudni lehet, Nagy Sándor, a legendás makedón uralkodó és hadvezér volt az, aki az időszámításunk előtti 4. században bevezette az alázatos gesztust, amelyet a meghódított Perzsiában ismert meg. Aki letérdelt az uralkodó előtt, az kifejezte alávetettségét, netán megalázottságát is. Az ókori görögök és a rómaiak ugyanakkor barbár gesztusnak tartották ezt. Utóbbiak idegenkedve figyelték, ahogyan az új vallás hívei, a keresztények térdre borultak az ő istenük előtt.