Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az első rekord még augusztus 2-án vasárnap dőlt meg: akkor volt 592 napja annak, hogy a bevándorlás kérdése körüli éles viták miatt 2018 decemberében összeomlott az akkori miniszterelnök – mai Európai Tanács-elnök – Charles Michel vezette belga szövetségi kormány. Az addigi leghosszabb kormány-nélküli periódust – 589 napot – a 2010-ben, Yves Leterme akkori miniszterelnök kabinetjének lemondása után könyvelték el Brüsszelben és ez a politikai vákum akkor a flamand nacionalista N-VA párt komoly megerősödéséhez vezetett.
Tavaly, a 2019 májusi általános választásokból az N-VA párt jelentősen megerősödve került ki, ezért hiába bízta meg Fülöp belga király úgynevezett „közbenjáró” politikusok sorát egy koalíciós kormány összekalapálásával, ezek sorra kénytelenek voltak visszaadni megbizatásukat. Lehetetlen feladatnak látszik még most is összeegyeztetni a flamand liberális Open VLD, a francia ajkú liberális MR, a flamand jobbközép CD&V valamint a két legnagyobb párt, az N-VA és a frankofón szocialisták (PS) politikai törekvéseit úgy, hogy abból működőképes szövetségi kormány jöhessen létre.
Szeretettel Brüsszelből: Felszínre tört a belga gyarmattartó múlt traumája
Régi sebeket szakított fel Belgiumban az Amerikából indult szobordöntési hullám és a Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenségének hatvanadik évfordulója. A gyarmati múlttal való szembenézéshez fontos lépés, hogy első belga uralkodóként Fülöp király hivatalosan is sajnálatát fejezte ki a gyarmattartó időszak „fájdalmas epizódjai" miatt.
Augusztus 15-én a szocialista PS és a nacionalista N-VA vezetői be is jelentették hogy törekvéseik kudarcot vallottak és kormányalakítási megbizatásukat ők is visszaadják az uralkodónak. A parlamenti többséghez szükségük lett volna a flamand liberális Open VLD támogatására, ezek viszont hajthatatlanok maradtak, mondván: két év alatt eddig 20 milliárd euró költségvetési deficitet sikerült felhalmozni, ehhez a két nagy párt évente további 15-16 milliárdot akarna hozzátenni, nos, ehhez őrájuk ne számítsanak.
A politikai rekorddöntés tehát folyik tovább, és ha a fentiekhez hozzávesszük hogy még a kereszténydemokraták (CD+V) és a Zöldek is labdába rúgnak, a dolog el fog tartani egy ideig. Belgium napi ügyeit addig is Sophie Wilmès ügyvezető miniszterelnök kormánya viszi, de szeptember 17-én ennek a megbizatása is lejár majd és ki tudja, milyen fordulatok következnek még. Az ország mindenesetre működik, az Európában a legmagasabbak közé számító adókat – sajnos – változatlanul beszedik, a közigazgatás teszi a dolgát, tehát az átlagpolgár ebből a politikai futballból vajmi keveset vesz észre.
