Perrel tesznek lakatot az újságírók szájára

A szerzők közt van egy brit sajtómunkás, a berlini művészeti egyetem egyik professzora, az 5. legjobb angliai egyetem egyik tanára, továbbá az amerikai Aspen Intézet Közép-Európával foglalkozó folyóiratának főszerkesztője. Az köti össze őket, hogy valamennyien tagjai a Prágában működő Szerkesztőségi Függetlenség Bizottságnak.

Mint rámutatnak, a média önállósága nemcsak olyan helyeken van bajban, mint Hongkong és Fehéroroszország, hanem az EU-ban is, leginkább Magyarországon és Lengyelországban. Ugyanis mostanság jogi eszközökkel igyekeznek nyomást gyakorolni rá, mármint hogy elhallgattassák még azt is, ami megmaradt a szabad sajtóból. Példa erre, hogy a Hell energiaital gyártó pár hónapja visszavonatta az újságosstandokról a Forbes listáját a leggazdagabb magyarokról, mondván, hogy a kiadvány megsértette a magánszférájukat, megszegte az unió adatvédelmi szabályait.

Gazdag felperesek fegyverként használják a GDPR-t a média megfélemlítésére és ez riasztó. Amikor a szabályozás megszületett, bizonyosan nem ez volt a jogalkotók célja. Vagy ott van a példa a lengyeleknél, ahol a PiS folyamatosan bírósággal fenyegeti a Gazeta Wyborczát, az ország legfontosabb független lapját. Azaz látható, hogy az üzleti élet egyes képviselői és  kormányok visszaélnek a joggal, nehogy tényfeltáró újságírók beleüthessék az orrukat a dolgaikba.

Vagyis újabb támadási lehetőség kínálkozik a kritikus sajtó ellen, pedig azok anyagilag már így sincsenek könnyű helyzetben. A cikk itt említi meg, hogy a múlt hónapban kirúgták az Index főszerkesztőjét, mivel arra figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a legnépszerűbb hazai portálra. Majd ezek után tiltakozásként távozott szinte a teljes szerkesztői gárda. És akkor még nem beszéltünk a szlovák, illetve máltai újságíró gyilkosságról.

Remélhető volt, hogy ezek után az EU elítéli a média elnyomását, és a Bizottság alelnöke ki is jelentette, hogy az Index munkatársai számíthatnak a támogatására. És hogy a közös értékek betartásától kell függővé tenni a gazdasági segélycsomag odaítélését. Ám a legutóbbi csúcstalálkozón a magyar és lengyel ellengőz hatására az Európai Tanács és a Bizottság is visszakozott a jogállami kritérium ügyében. Meglátjuk ezek után, lesz-e hatékony fellépés Brüsszel részéről, ha valamely tagország megszegi a demokratikus normákat.    

De ha az unió nem áll ki az újságírók jogaiért, akkor kell találni helyette valakit, aki ezt megteszi. Az állásfoglalás kiemeli, hogy pont ezt a célt szolgálja a már említett Szerkesztőségi Függetlenségi Bizottság, amelyet a legnagyobb cseh sajtócsoport alapított, és amely modellül szolgálhat a földrészen. Ezért kezdeményezik, hogy az összes jelenetős médiaház hozza létre a saját mechanizmusát a sajtószabadság védelmében.