Remegni kezdett, rosszul lett, majd összeesett és leállt a szíve a KSC Szekszárd U14-es kosárlabdacsapat egyik fiatal játékosának a múlt héten. Az edzője azonnali újraélesztésbe kezdett, majd a kiérkező mentősök stabilizálták a lány állapotát. Ezt követően mentőhelikopterrel egy budapesti kórházba szállították, ám a szakszerű ellátás ellenére is néhány nappal később feladta a harcot a 12 éves sportoló szervezete. Hasonló eset történt Békés megyében néhány nappal korábban: egy 11 éves kisfiú a kertben focizott, majd minden előjel nélkül rosszul lett és összeesett. A mentősöknek nem sikerült újraéleszteniük, nem tudták megmenteni az életét.
Mennyire gyakori probléma a gyerekkori hirtelen szívhalál Magyarországon? Megelőzhetők az ilyen és ehhez hasonló esetek? Mekkora a felelőssége a szülőknek, illetve az edzőknek, és mennyire hatékony a magyarországi sportorvosi vizsgálat? Gyermekorvost és gyermekkardiológust kérdeztünk a témában.
Ritka a gyermekkori szívhalál, de sokszor tünetmentesek a szívbetegségek
A gyermekkori hirtelen szívhalál egy váratlan esemény, amelynek hátterében gyakran szív- és érrendszeri rendellenességek állnak. Elsősorban rejtett vagy örökölt szívbetegségek, keringési összeomlás, vagy ritmuszavarok okozzák.
A hirtelen szívhalál gyermekkori előfordulása, bár szerencsére ritka, évente 1–3 esetet regisztrálnak, mégis aggodalomra ad okot, különösen a sportolóknál. „Ezek általában olyan betegségek, amelyeket erősebb, hirtelen terhelés vagy a keringés tartós terhelése hozhat elő, így sokszor a versenysportolóknál jelentkezik” – mondja lapunknak Póta György gyermekorvos.
Nemes János gyermekkardiológus szerint nagyon kevés az olyan gyerek, akit úgy szűrnek ki, hogy kiderül, többé nem sportolhat. „Több az olyan, akit szívultrahanggal megvizsgálok, és kiderül róla, hogy van valamilyen veleszületett fejlődési rendellenessége, amit eddig még nem vettek észre.”
A szívbetegségek jelentős része tünetmentes, így nagyon nehéz felkészülni egy rohamra. „A szívbetegség nem annyira nyilvánvaló, mint egy bőrbetegség vagy tüdőbetegség” – mondja a kardiológus, aki szerint a gyermekkori szívbetegségek túlnyomó többségét azért elég korán, akár már újszülött korban felfedezik, azt viszont megjegyzi, hogy például a ritmuszavarok többnyire csak EKG-vel derülnek ki, és azzal sem mindig.
A megelőzés szempontjából tehát nehézséget okoz, hogy vannak olyan rejtett esetek, amelyeket még egy részletesebb vizsgálat sem képes feltárni. Póta György példaként Fehér Miklós esetét hozza.
