Egészségbiztosítás, illegális bevándorlók, gazdaságpolitika, adóztatás, külkapcsolatok, oktatás, a koronavírus-járvány megfékezése, abortusz, környezetvédelem – az amerikai szavazók válogathatnak a területek között, hol akarnak különbséget látni az újraválasztásáért küzdő republikánus Donald Trump és a kihívó, Joe Biden volt demokrata szenátor és alelnök között.
A két politikus elképzeléseiben rengeteg eltérés van, a szakértők már unalomig elemezték azokat, az előzetesen voksoló több mint 90 millió, s a holnap urnához járuló további több tízmillió választópolgár közül rengetegen ugyanakkor valószínűleg más megfontolás alapján döntöttek, illetve döntenek majd.
Az elnökválasztás ugyanis lényegében népszavazás Trumpról, esetleg szimpátiavoksolás a republikánus és demokrata jelölt között
– valahogy úgy, ahogyan a New York-i milliárdos A gyakornok című valóságshow-jában történt –, de semmiképpen sem politikai programok versenye.
A The Wall Street Journal gazdasági napilap szerkesztőségi véleménye 1928 óta nem áll ki elnökjelölt mellett – szemben az amerikai média döntő többségével, vagy a londoni The Economist hetilappal –, ám tudható, hogy a Rupert Murdoch médiacézár birodalmába tartozó újság Trump, illetve a republikánusok irányába hajlik. (Ahogy a The New York Times a demokraták és Biden felé húz.) Zárszavában ugyanakkor megállapítja, ha Trump veszít – és még magával rántja a republikánus többséget is a szenátusban –, akkor azt nem a gyenge republikánusoknak, a tehetségtelen kampánycsapatának vagy a vele szemben elfogult sajtónak köszönheti, s nem Joe Biden és a demokraták teszik száz év alatt a negyedik elnökké, akit egy mandátum után kiszavaznak a hatalomból. Ezt csakis magának köszönheti.
Íme a republikánusok, akik Trump bukásáért és Biden győzelméért kampányolnak
Sok veterán republikánus politikusnak az a meggyőződése, hogy a párt lelke csak úgy tisztulhat meg a New York-i milliárdos mételyétől, ha a demokrata Joe Biden győz az elnökválasztáson.
Gazdaság
Az amerikaiak gyakran szavaznak a zsebük után, és az életszínvonaluk alakulását figyelve választanak maguknak elnököt. Az utóbbi négy évtizedben újrázókat tekintve Trump ezen a téren a bírálói számára minden bizonnyal meghökkentő módon kiválóan áll. A szeptember második felében, a Gallup közvélemény-kutató által végzett felmérésben megkérdezett
amerikaiak 56 százaléka mondta azt, hogy jobban él, mint négy éve.
Ez az arány 1984-ben a republikánus Ronald Reagan esetében 44, 2004-ben a republikánus George W. Bushnál 47, 2012-ben pedig a demokrata Barack Obamánál 45 százalék volt (a demokrata Bill Clinton nem szerepel az összehasonlításban).
Mi több, egy másik közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 48 százaléka bízná rá a gazdaságot Trumpra, és csak 41 százalékuk Bidenre. Ha ez az összehasonlítás, illetve megfontolás döntene, Trump simán újrázhatna. Különösen, hogy a hivatali ideje alatt az amerikai gazdaság példamutatóan teljesített, a növekedést a republikánusok által 2017-ben elfogadott adócsökkentés is pörgette, a munkanélküliség évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedt, a gyarapodás gyümölcseiből pedig reálbéremelkedés formájában végre azoknak a magukat veszteseknek érzőknek is jutott, akik saját elégedetlenségük miatt négy éve a Fehér Házba segítették a manhattani luxuslakásában az aranyozott berendezési tárgyakat szerfölött kedvelő New York-i milliárdost.
Trump és Biden esélyei, Orbán tétje
Hosszú sorok kígyóznak az előre megnyitott választóhelyiségek előtt, és tízmilliószám érkeznek a postai szavazatok, ami részvételi rekordot ígér az amerikai elnökválasztáson. A verseny nem lefutott, Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont minden tétjét Donald Trumpra tette.
Jött azonban a koronavírus-járvány, ami az USA-ban eddig 9,3 millió fertőzöttel és több mint 230 ezer halottal járt – mindkettő a világon a legmagasabb –, és példátlan módon sokkolta az amerikai gazdaságot (ahogy a világ szinte minden gazdaságát). Az utolsó pillanatban megjött az elnök által várva várt adat, hogy a gazdaság a harmadik negyedévben éves szinten 33,1 százalékkal nőtt, ám a 2019-es szintet csak jövőre éri el újra, csaknem tízmillió állást nem sikerült visszaszerezni, és a munkanélküliség még mindig a februári 3,5 százalék több mint duplája, 7,9 százalék.
