Kiváló oktatók, kiváló hallgatók – a 10 legjobb egyetem a HVG rangsorában
Egyebek mellett az oktatók tudományos fokozatai, a hallgatók pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya határozza meg, melyik egyetem hova került a toplistán a HVG Rangsor – Diploma 2021 című, most megjelenő kiadványban.
A tartalomból: képzésterületi rangsorok, a legjobb karok sorrendje, pontszámítás, felvételi menetrend, alapszakok és mesterszakok bemutatása, pályakezdő diplomások – megrendelhető itt
Csak a változás állandó – ez az elkoptatott mondás joggal érezhető találónak a magyar felsőoktatás szerkezetének elmúlt negyedszázadát áttekintve. Az ezredfordulóra véglegessé vált nagy intézményi integrációt és kiteljesedett intézményalapítási hullámot a Bologna-rendszer bevezetésével is összefüggő kisebb-nagyobb korrekciók követték, hogy a 2010-es évek közepére újra karokat rendezzenek át, s a finanszírozás alapjaihoz is hozzányúljanak.
Az egyetemi munka léptékében (aminek az alapegysége legalább nyolc-tíz év) ezzel szinte egybeérve következett el a modellváltás néven megismert fenntartóátrajzolási folyamat napjainkra, ami több helyütt újabb jelentős intézményi átszervezésekkel jár együtt.
Azt majd a hallgatói tapasztalatok és a tudományos-innovációs eredmények döntik el hosszabb távon, hogy mindez az útkeresés szükséges hosszúságú időszaka vagy az átgondolatlan kapkodás lenyomata volt.
Gloviczki Zoltán: Másról szól ma pedagógusnak lenni, mint amit az Abigélben láthattunk
„Nagyon erős elitképzésünk van, középfokon és a felsőoktatásban is, a nagy átlag azonban rosszabb állapotban van, mint azt gondoljuk" - állítja Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, az Oktatási Hivatal korábbi elnöke. A vele készült interjút a HVG Rangsor - Diploma 2021 című most megjelenő kiadvány közölte.
De idén még érdemes a korábban megismert intézmények helyzetét elemezni a rangsorindikátorok tükrében, ezekből alakul ki az összetett képzési rangsor (a toplistát lásd alább).