Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A korábbiaknál jobb hangulatban folytak az ukrán-amerikai tárgyalások; Orbán Viktor levélben panaszolta el Donald Trumpnak, hogy a Barátság vezetéket támadták; aláírták az EU és az USA kereskedelmi megállapodását. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Volodimir Zelenszkij öltönyt vett fel – a februári borzalomhoz képest ezúttal kimondottan simán ment az ukrán elnök látogatása a Fehér Házban, sőt, elkísérték Donald Trumphoz Európa és a NATO legfontosabb vezetői is, akikkel nagyon szép szavakig eljutottak, és ez az előzmények után nem is olyan rossz eredmény. Hogy mi lesz most az orosz-ukrán háborúval, az továbbra sem dőlt el, ahogy az sem egyértelmű, valójában ki mennyire szeretne további tárgyalást (amelynek helyszíneként Budapestet is az esélyesek között emlegetik, bár az ukrán elnök nemigen rajong az ötletért). Ez legalább olyan szempontból jó hír, hogy sokak várakozásával ellentétben Trump nem egy az egyben vette át Vlagyimir Putyin követeléseit a pár nappal korábbi tárgyalásukról, ellenben köthetett egy megaüzletet Európával: a Financial Times által dokumentumok szerint Ukrajna 100 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai fegyvereket európai finanszírozásban, annak érdekében, hogy megkapja a biztonsági garanciákat az Oroszországgal kötendő békéhez. Emellett Kijev és Washington 50 milliárd dolláros megállapodást kötne drónok gyártására, amit ukrán cégek teljesítenének.
Egy nagyon fontos egyezséget viszont megkötött az Egyesült Államok és az Európai Unió: aláírták a kereskedelmi megállapodást, amelynek a központi eleme, hogy 15 százalékosnál nem lehet nagyobb a vám, emellett 750 milliárd dollárért vesz az EU amerikai olajat és LNG-t. Az EU súlyosan megfizeti az egyezség árát, de még így is jól járt ahhoz képest, hogy milyen lehetőségek voltak.
A magyar kormány viszont politikai szempontból hiába várt sokat Donald Trump visszatérésétől, az most már látszik, hogy az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokban egyelőre nem jött el az aranykor. Egyelőre annyival kell beérni, hogy amikor a Barátság olajvezeték elleni támadások miatt Orbán Viktor levelet ír Trumpnak, akkor ő egy morcos osztályfőnök stílusában válaszol, hogy mérges.
Addig is ahol tudnak, próbálnak üzletet csinálni: magyar állami milliárdokkal segíthetik ki Montenegrót, hogy aztán ebből a NER-cégek húzzanak hasznot, na meg Kína. Kérdés persze, hogy ez mennyi magyar közpénzbe kerül, és mennyi haszna lesz. Montenegróban pedig még jól emlékezhetnek arra, amikor az országuk 2021-ben majdnem csődbe ment, mert nem tudta felvenni a hét évvel korábban egy autópálya építésére felvett kínai hitelt.
„A Társaság a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. Nem várható a működés beszüntetése, vagy jelentős csökkenése.” Ez a két könyvelői sablonmondat akkor válik érdekessé, ha hozzátesszük, hogy a Sólyom Airways friss céges beszámolójában szerepel – bizony, az egykor nagy reményekkel indult, majd bebukott légitársaság mögötti cég még mindig létezik.
Több más szebb napokat látott cég bukása is milliárdos károkat okoz az államnak, főleg ha azok egykor NER-közelben voltak. Orbán Ráhelnek sem jött be az üzlet, miután négy év alatt 260 millió forintot bukott a bababoltján, most eladta azt a férje cégének. Matolcsy Ádám köre viszont még próbálkozik, még az után is meg tudott szerezni MNB-alapítványi ingatlanvagyont, hogy a jegybanki alapítvány vezetését idén tavasszal lecserélték. Az MBH Bankból ellenben végképp kitörölték a Matolcsy-korszakot azzal, hogy a Quartz Alapkezelő kivonult.
A hét képe: orosz támadás Munkács ellen
Hamarosan Magyarországra is megérkezhet a Palantir – az amerikai adatelemző és védelmi cég árfolyama egy év alatt a hatszorosára lőtt ki, így ma már a világ egyik legértékesebb vállalata. Nyilván segített az is, hogy rengeteg amerikai kormányzati megrendelést kap – JD Vance amerikai alelnök pályáját a kezdetektől fogva nagyon komolyan támogatja Peter Thiel Palantir-elnök –, de Európa számos országában és Szaúd-Arábiában is jelen van.
Elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy túl nagyra fújják a lufit. A morális aggály egy dolog, de a The Economist odáig ment, hogy minden idők legtúlértékeltebb cégének nevezte a Palantirt. A tőzsdei értéke ugyanis jelenleg több, mint hatszázszorosa az előző éves bevételének.
Akár kétezer új lakás is épülhet Óbudán, köztük egy gigaprojekt is a III. kerületbe érkezhet, legalábbis azt fontolgatja az önkormányzat, hogy rábólint az építkezések terveire. Pedig a kerület sokáig arra törekedett, hogy ne épüljenek ott új lakóparkok, mert a helyi infrastruktúra már nehezen bírja a terhelést.
Kérdésünkre a polgármester sajtóosztálya arról írt, hogy a lakhatási válságon valahogyan enyhíteni kell, az önkormányzatot pedig folyamatosan keresik lakásépítési elképzelésekkel.
Platináról és aranyról már mindenki hallott, egy fokkal ismeretlenebb név a palládium, ehhez képest idén a tőzsdén forgó nyersanyagok közül ez hozta a platina mögötti második legnagyobb drágulást. Ahogy az arany nagyot drágult, úgy fordultak többen a helyettesítőjeként jó platina felé, majd az azt helyettesítő palládiumhoz.
De akármilyen jól hangzik ez, a kisbefektetőknek érdemes vigyázniuk. Szakértők szerint ennek a fémnek a tőzsdei kereskedése annyira spekulatív, hogy még a nagyon dörzsölt befektetőket is képes megszabadítani a pénzükről.
Több évtized után adták vissza a Dunának az ártere egy részét Romániában. Igaz, a 400 hektárnyi nádas elenyésző ahhoz képest, hogy mennyit vettek el a folyótól, de legalább példát mutat arra, hogyan lehet újragondolni a vízgazdálkodást.
Hasonló próbálkozás már zajlik a Duna-Deltában is, ahol az előző évtizedben alakítottak vissza egy szántóföldként használt egykori árteret. Ott az embereken túl a folyó is úgy döntött, hogy ő jön: a 2023-as árhullámmal átszakított egy gátat, így lett a vizes élőhely az addigi duplája. A földeket művelő agrárcégek és az ökoturizmusból profitáló helyiek között azóta is tart a per, vissza kell-e állítani a gátszakadás előtti állapotot.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Földes András riportja Munkácsról.