Romaként testvéreivel együtt azért volt esélye a továbblépésre, mert szülei anyagi helyzetének köszönhetően a városi iskolába járhattak, nem a telepi kisegítőbe. Egyetemet végzett, aranyműves lett, majd megalapította az első hazai roma divatstúdiót, a Romani Designt. Tizenévesen lett aktivista: „Bántott az igazságtalanság, rájöttem, hogy nemcsak akarok, hanem tudok is tenni a romákért, a segítőkészség a csupa szív apukám öröksége.” HVG-portré.
Hogyan lett világszám a szociális foglalkoztatási szövetkezetből?
Ezt nem tudom másképp mondani, mint hogy ehhez én kellettem meg a húgom. Csak azok a dolgok jönnek létre, amit az ember ennyire akar, ahol a vízió minden nehézséget legyőz.
Az ékszerkészítésről miért váltott ruhára?
Engem igazándiból nem az ékszer- vagy ruhatervezés izgatott, hanem az ügy, hogy olyan folyamatot indítsak el, ami az én roma közösségem kulturális, társadalmi megítélését pozitív irányban mozdítja. Ruhája mindenkinek van, ezen a hatékonyabb terepen a gyerekekhez ugyanúgy el tudok jutni, mint a szűk elithez.
Mit mond azoknak, akik olyan jelzőkkel illetik a roma ruhákat, hogy feltűnő, rikító, túl tarka, csiricsáré, sőt akár ízléstelen?
Ez csak egy sztereotípia a sok közül. A Romani Design elmúlt 15 esztendeje ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyította be. A roma közösségek sokfélék, az öltözködési szokásaik is azok. A ruhatára külső lenyomata egy közösség lelkiállapotának, identitásának. Közösségeink évszázadok óta elnyomásban, transzgenerációs traumákkal küszködve, kirekesztésben, erőszakos asszimilációs folyamatoktól megsebezve, sokan valódi önmagukat szinte teljesen elveszítve, új, sok esetben hamis identitást kreálva élnek. Természetes, hogy mindez tükröződik az öltözködésükön is.
Eljött a drónok kora, ami alapjaiban változtatja meg a hadviselést. Ukrajna és Oroszország innovációban az USA előtt jár, egyre újabb, gyakran abszurd megoldásokkal próbálnak egymás elé kerülni.
A hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témái.
