"A mai magyar politikai megosztottság gyökerei is Trianonból származnak"

HVG: Miért forró téma száz év múltán is a trianoni béke?

Ablonczy Balázs: Mert a mai magyar politikai megosztottság gyökerei onnan származnak. Hatos Pál kollégám ezt úgy fogalmazta meg, hogy ami 1918 előtt volt, az történelem, ami utána, az mind velünk van.

HVG: Trianon emlékezetét a jobboldal sikeresen kisajátította, de a bal- és a liberális oldal nem törte magát, hogy létrehozza a saját narratíváját. Miért alakult ez így?

A. B.: Mert a két világháború közti jobboldali narratívát, hogy Károlyi, a szociáldemokraták és a kommunisták tehetnek Trianonról, a baloldal, a legharcosabb publicistákat kivéve, hallgatólagosan elfogadta. Ha megnézzük az ezzel kapcsolatos parlamenti vitákat, azt látjuk, hogy a szociáldemokrata képviselők saját magukkal szemben cáfolják a vádakat, de általános értelemben nem.

HVG: Miért hagyta a baloldal, hogy rátolják a bűnbak szerepét?

A. B.: Mert ha nem is volt köze ahhoz, hogy a békekonferencia pontosan hogyan húzta meg a határokat, Károlyi alkalmatlannak bizonyult a háború utáni helyzet kezelésére, a szociáldemokraták pedig asszisztáltak a kommünhöz is. Így az első világháború utáni összeomlás részben jogosan égett rá a baloldalra. Az emberek számára az igazi trauma nem is az első világháborúban elszenvedett katonai vereség volt, hanem az utána következő néhány elképesztően zűrzavaros esztendő, és Trianon is ennek volt a része. A Horthy-rendszer pedig épp a háború utáni összeomlással szemben fogalmazta meg magát. Ha valaki ennek keretén belül akart működni, akkor ezeket a játékszabályokat el kellett fogadnia. És az ellenzék is a rendszer része volt.