Nem bűn nassolni, de ha túlzásba visszük, nem fogunk tetszeni magunknak

Együk széppé magunkat – jól hangzó, egyszerűnek tűnő recept. Azt hisszük, hogy a betartása akár életmódváltást is kíván, pedig „jól enni” nem olyan bonyolult dolog. A kozmetikumok, a szépészeti eljárások leginkább külső segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a küllem előnyösebb legyen, a táplálkozásnak mintha másodlagos szerepe lenne e szempontból. Pedig ma már szinte közhely, hogy az étkezés nagyban befolyásolja a közérzetet és a kinézetet is.

A táplálkozás, az egészség és a külső megjelenés közötti összefüggések ellenére Vida Katalin tanácsadó, szakpszichológus, a táplálkozáspszichológia egyik hazai képviselője szerint „az elmúlt évtizedek pszichológiai elmélete elhanyagolta a testet és a táplálkozást együttesen kezelő holisztikus szemléletet”. Mint mondja, csak az utóbbi tíz évben kezdett kibontakozni a táplálkozáspszichológia, amely ezekre a kölcsönhatásokra koncentrál.

Egyen halat, finom falat - és kutatók szerint a spermájának is jót tesz

Néhány évtizede romlik a sperma minősége, és ezáltal a férfiak nemzőképessége a fejlett ipari országokban. A szakértők a lehetséges okok között a stresszes életmódot, a káros környezeti befolyásokat és a helytelen táplálkozást említik. Lehetséges megoldásnak látszik a halételek és az omega-3 zsírsavak fogyasztása.

A zöldségek és gyümölcsök nemcsak a bennük lévő tápanyagok, a rosttartalmuk miatt is fontosak a szervezet számára. „Az összetett és kiegyensúlyozott étrend nem csupán megfelelő tápanyaghoz juttatja az agyat.

Az elfogyasztott táplálék a bélrendszeren keresztül, közvetve is hat a mentális egészségre

– állítja a táplálkozáspszichológus. – A bélflóra összefüggésben áll az idegrendszerrel, az immunrendszerrel, és amit eszünk, az egész szervezetre kihat.” Az egészségtelen étkezés, a magas cukorbevitel különféle kognitív károsodások és mentális betegségek, például a depresszió tüneteit is súlyosbítja. Egy átlagos pszichológus mégsem kérdezi végig a kliensétől, hogy mit és hogyan eszik, pedig a testmozgással kapcsolatos kérdés már az első interjúnak sztenderd része.

„Igen komoly károkat képes okozni" - Kapitány-Fövény Máté az edzésfüggőségről

Másképp válik addiktívvá a sport, és ez tovább maradhat észrevétlen, mint a drog- vagy az alkoholfüggőség, de ez is romboló, testileg-lelkileg egyaránt. Interjú az aggasztóan terjedő jelenségről Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológussal. HVG: Hogy látja, a karantén alatt növekedett az edzésfüggők száma? Kapitány-Fövény Máté: A testedzésfüggők fehér hollónak számítanak az addiktológiai szakambulanciákon, mert ők jellemzően ritkán kérnek terápiás segítséget.

Rémes képet mutatnak a KSH adatai: a 16 éven felüli lakosság 60 százaléka nem fogyaszt naponta gyümölcsöt, 70 százalékuk nem eszik zöldséget. Ellentmondásosnak tartja a szakpszichológus, hogy az emberek mennyi energiát fordítanak a diétákra, pedig a képlet egyszerűbb: „minél több zöldséget és gyümölcsöt, minél kevesebb iparilag feldolgozott ételt kell enni”. A pszichológus is kiemeli, hogy ez egy rendszerszintű probléma, ma az egészségtelen ételekhez könnyebb hozzáférni, olcsóbbak, és egyből a jóllakottság érzetét keltik.

Itt kezdődik az ördögi kör.