Török elemző: Ankara akarata érvényesül

HVG: A világ az utóbbi hónapokban elsősorban a koronavírus-járvánnyal, valamint annak gazdasági és politikai következményeivel. Törökország mennyire került kényszerpályára?

Szinan Ülgen: Törökországban, akárcsak az EU tagállamaiban, állami egészségbiztosítási rendszer működik, ami megakadályozta, hogy olyan társadalmi problémák alakuljanak ki, mint az Egyesült Államokban. A rendszer mindenkit ellát, nemcsak azt, akinek megfelelő a biztosítása. Az egészségügyi helyzet része, hogy a hideg beköszöntével most indul a második hullám nálunk is. A török gazdaságot ugyanúgy megrázta a járvány, ezt a kormány különböző élénkítő csomagokkal próbálta ellensúlyozni. Az uniós országokkal ellentétben – ahol az intézkedések célja az volt, hogy közvetlenül a lakosság zsebébe kerüljön pénz – ugyanakkor Törökország ezt jóval kisebb befektetéssel tette, amiben nagy szerepet játszottak a költségvetés gondjai.

HVG: Befolyásolja a világjárvány, illetve az ellene védekezés az EU és Törökország kapcsolatát?

Sz.Ü.: Úgy gondolom, lehet pozitív hozadéka. A pandémia miatt sok uniós ország és cég megtapasztalta annak a kockázatát, ha Kínában gyártat, illetve Kínától függ a teljes ellátási lánc, nem is beszélve az agresszív kínai felvásárlási kísérletekről. Az Európai Bizottság már dolgozik azon, hogyan segítse a nagyvállalatokat abban, hogy visszatelepítsék a gyártósoraikat, kivonuljanak Kínából. Törökország ebben a tekintetben ideális helyettesítő, mert egyrészt vámunióban van az EU-val, másrészt a befektetési és az ipari környezet is hasonló Kínáéhoz. A török GDP nyolcszázmilliárd dollár, ám a külföldi befektetések értéke alig 4-5 milliárd dollár. Ennek elsősorban politikai okai vannak: a külföldi befektetőket elriasztja az alapvető emberi jogok sérülése, sokan nem érzik elegendőnek a törvényi garanciákat, hogy beruházzanak. Amennyiben a török kormányzat hajlandó lépéseket tenni azért, hogy az ország megbízhatóbb gazdasági szereplő legyen, akkor jelentős befektetők érkeznének, azok, amelyek el akarnak szakadni Kínától. Ez pedig nyilván

riválissá teszi majd Törökországot azokkal az EU-tagokkal szemben, amelyek szintén szeretnének profitálni a visszatelepülésekből, ilyen például Magyarország, Bulgária vagy Románia.

Líbia a törökök és az oroszok prédája lehet

Második Szíriává válhat Líbia, amelynek sorsát egyre inkább a török-orosz rivalizálás alakítja. Ankara a Földközi-tengeren is növelné befolyását, a céljai között szerepel a mélyben rejtőző szénhidrogénkincs megszerzése.