Népirtás-e, hogy Kínában kényszersterilizálják, lágerekbe zárják az ujgurokat?
4 perc
2021.03.09. 13:00
Hét évtizedes tudományos és politikai viták után sem mindig egyértelmű, mit lehet genocídiumnak nevezni.
A Trump-adminisztráció sokadik időzített bombája volt, hogy utolsó hivatali munkanapján Mike Pompeo, a leköszönő külügyminiszter „lenépirtózta” Kínát mindazért, amit az ujgur kisebbséggel művel az utóbbi években. A két szuperhatalom amúgy is feszült viszonyát tovább ronthatja ez a különösen kemény vád, annál is inkább, mivel Joe Biden új elnök munkatársai sem siettek visszavonni. A bejelentés diplomáciai és gazdasági következményein túl az is borzolja a kedélyeket, hogy többek szerint olyasmit neveztek népirtásnak, amire nem illik a fogalom.
Az ujgurok 12-20 millióan lehetnek. Muszlim vallásukkal és szokásaikkal mások, mint az 1,4 milliárdos Kína lakosainak nagy többsége. A londoni The Economist hetilap szerint szörnyűséges, amit a kommunista kínai állam képviselői tesznek velük, ám mégsem mészárolják le őket módszeresen. Márpedig az Egyesült Államok külügyminisztériuma mindeddig csak olyan eseteket nevezett népirtásnak, amikor egy népcsoport ellen tömeggyilkosságok zajlottak.
A genocídium fogalmát 1943-ban a görög genosz (család, törzs, faj) és a latin caedo (levág, megöl) szavak összetételéből alkotta meg Raphael Lemkin, egy lengyel zsidó jogász, aki a világháború kezdetén emigrált az Egyesült Államokba.