Hamisítványgyanú miatt került fókuszba József Attila "bűvölő szemű" pszichoanalitikusa

„Akkor is, amikor már gyűlölte Gyömrőit, mindig újra elmondta, hogy a nagy verseit, hiába, neki köszönheti, illetve az analízisnek.”

Az 1936–1937 körüli, a számára fájdalmat is hozó beszélgetéseit idézte így fel Vágó Márta, akibe József Attila kétszer is beleszerelmesedett, s aki „a sok kedves nő” közül a legkitárulkozóbb, s egyben a legtényszerűbb emlékiratával emelkedett ki. A „nagy”, pokoljáróan gyötrődő versek valóban a magyar (s talán a világirodalom) szerelmi lírájának gyöngyszemei. 1936 májusától az év őszéig gyors egymásutánban jelentek meg a Szép Szó folyóirat hasábjain, majd az év végén a költő utolsó – külcsín szempontjából is nagy műgonddal összeállított –, Nagyon fáj című kötetében.

A korszakos versek ihletőjéhez, Gyömrői Edithez – az egyik dedikációja szerinti „orvosához”, valójában pszichoanalitikusához – József Attila hat befejezett remekművet, néhány félbehagyott töredéket és több, zavarba ejtően nyers, obszcén szavakkal teletűzdelt szöveget írt. A jobb híján pszichoanalitikus vallomásoknak nevezett írások teljes terjedelmükben csak a költő 1937. decemberi öngyilkossága után fél évszázaddal jelentek meg nyomtatásban. A viták azóta is fel-felszikráznak arról, hogy az évtizedeken át magán-, illetve közgyűjteményekben rejtegetett iratok szerves részei-e az életműnek, avagy csupán orvosi dokumentumok. Különösen a (kézírással) 160 oldalas, a páratlan verselni tudását minduntalan megcsillantó Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című szózuhatag kapcsán merült fel, hogy az „szabadvers”, avagy a nyilvánosságra semmiképp sem tartozó „lelki sztriptíz”.

A nagyközönség előtt addig ismeretlen szövegeket 1992-ben irodalomtörténészek és pszichiáterek példás szakszerűséggel adták közre a Miért fáj ma is című, Tverdota György és Horváth Iván szerkesztette kötetben. Az alapművé patinásodott összeállításból, melyre minden további elemzés és értelmezés támaszkodott, az is egyértelműsödött, hogy irodalomtörténeti és pszichoanalitikusi szempontból sem kerülhető meg a költő életében úgymond ellentmondásos szerepet játszó Gyömrői Edit személye.

Az 1987-ben, 90 évesen elhunyt lélekgyógyász „fordulatokban gazdag” pályafutásából leginkább az a másfél év került mikroszkóp alá, amikor József Attilát kezelve lett páciense sajátos „múzsája”. A titkokkal és kérdőjelekkel terhes, ám mára „kihomályosított” kapcsolat újragondolását egy árverésen felbukkant „igazi szerelmes vers” indokolná, ám az Edit című nyolcsoros hitelességét mind több szakember erős érvekkel vonja kétségbe (lásd alábbi írásunkat).

"Ők fogják ceruzámat" - Írhatta-e József Attila a botrányt kavaró nyolcsorost?

Az árverésre meghirdetett, majd onnan visszavont nyolcsoros vers hitelességét több József Attilával foglalkozó tudós szarkasztikusan vonta kétségbe. Még nem világos, lesz-e igazságügyi írásszakértői vizsgálat, amely kimondhatná, hogy hamisítványról van-e szó.