"Ők fogják ceruzámat" – Írhatta-e József Attila a botrányt kavaró nyolcsorost?

„Az ismeretlen vers felbukkanásával gyarapodott a költői életmű... az alaposabb elemzésére a József Attila-kutatásnak időt és figyelmet kell szentelnie.”

A dedikált könyvek februári online árverésének „irodalomtörténeti jelentőségű” tételéhez az antikvarium.hu-n publikált kísérőtanulmányában fogalmazott így Bíró-Balogh Tamás. Az irodalomtörténész a „saját kézzel írt, datált és aláírt” opust azért tekinti a költő első „Edit-versének”, mert az 1935. március 8-án papírra vetett költemény bő évvel megelőzi a pszichoanalitikus Gyömrői Edithez írt későbbi nagy költeményeket, például a Gyermekké tettél, a Nagyon fáj vagy a Magány címűeket. A korai szerelmi fellobbanásról tanúskodó sorokat értelmezve Bíró-Balogh arra jutott, hogy a költő a másfél évvel korábbi, igen komor hangulatú Számvetését fordította át „szinte optimista szemléletűre”. József Attila heves érzelmei az irodalomtörténész szerint azért fordultak igen hamar csalódásba, mert a költő megtudta, hogy analitikusa a háta mögött tanácsokat adott élettársának, Szántó Juditnak.

Hamisítványgyanú miatt került fókuszba József Attila "bűvölő szemű" pszichoanalitikusa

Egy a múlt héten zárult könyvárverésről visszavontak két tételt: egy Arany Jánosnak tulajdonított dedikációt és egy úgymond ismeretlen József Attila-versnek a kéziratát. Az utóbbi nyolc sorról zajló irodalomtörténeti csörtében visszatérően esett szó a „címzettről", a költő egyik pszichoanalitikusáról, Gyömrői Editről.

Az „eddig ismeretlen vers” híre felfokozott érdeklődést keltett. A licit már a negyedik napon 2 millió 600 ezer forintnál járt, amikor is az aukció szervezői „a kialakult tudományos véleménykülönbség miatt” nemcsak az Edit című verset vonták vissza az árverésről, hanem a „hozzá kapcsolódó”, Arany János által dedikált szótárt is.