Henry Kissingert minden évben meghívják a kínai fővárosba, és ő el is megy, noha már 96 éves. A veterán diplomata, akinek az eszményképe Metternich kancellár, a Habsburg monarchia esze a XIX-ik század első felében, ezúttal nemcsak a kínaiak, de a Bloomberg meghívásának is eleget tett. A kínaiak azóta tartják nagyra a Németországban született Henry Kissingert, aki a hetvenes években az amerikai diplomácia vezetője volt, hogy összehozta az élesen kommunista ellenes Richard Nixon elnököt Mao Ce-tunggal, aki élete utolsó szakaszában kulturális forradalmat irányított, amelynek egyik legfőbb célpontja az Egyesült Államok volt. Mindketten a hidegháború politikusai voltak, de mégiscsak meg tudtak állapodni a közös érdekek alapján. Ennek köszönhető, hogy a gazdasági reform, melyet Teng Hsziao-ping indított el 1978-ban oly sikeres lehetett, és modern nagyhatalommá tette Kínát.

De éppen mert Kína gazdasági nagyhatalom is, a helyzet veszélyesebb mint azokban a hidegháborús időkben amikor Amerika a Szovjetunióval állt szemben. A Szovjetunió ugyanis agyaglábú óriás volt, amely csak hatalmas áldozatok árán tudta tartani a lépést a fegyverkezési versenyben. Emiatt az életszínvonal a Szovjetunióban hihetetlenül alacsony volt, és ez aláásta a rendszer stabilitását. Ezért lett vége a hidegháborúnak és ezért bukott meg a Szovjetunió 1991-ben.

Az elitek felelőssége

Henry Kissinger, aki szakmája szerint diplomáciatörténész, arra figyelmeztetett, hogy az első világháború is egy viszonylag kisebb jelentőségű esemény miatt kezdődött meg (Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása Szarajevóban), mert a kor nagyhatalmai rosszul kezelték az eseményt. Belesodródtak egy világháborúba, melynek végén mindannyian meggyengültek, és csakis az USA nyert, amely ennek köszönhetően átvehette a vezető szerepet a világgazdaságban.

Most sem csak kereskedelmi ellentétekről van szó – emelte ki Henry Kissinger Pekingben. "Remélem, hogy a kereskedelmi egyezményt előbb vagy utóbb aláírják" – utalt a veterán diplomata arra, hogy a hónapok óta tartó tárgyalások Washington és Peking szerint konstruktív szakaszba érkeztek – akármit is jelentsen ez. A fontos az, hogy legyen megegyezési szándék – mondta a volt külügyminiszter. Ez utalás volt arra, hogy Trump elnök ki akarja használni a hongkongi lázongásokat és az ujgur problémát arra, hogy gyengítse a kínaiakat. Ez veszélyes játszma, mert nagyon megnehezíti Hszi Csin-ping elnök számára, hogy az együttműködést keresse az amerikaiakkal. A nemzeti érzés ugyanis erős az 1,4 milliárd kínaiban, akik büszkék arra, hogy a hazájuk az Egyesült Államokkal egyenrangú nagyhatalom lett. Hszi Csin-ping elnök erre alapozza a népszerűségét.

A kínai elnök elveszítheti az arcát

Ha a kínaiak úgy látják, hogy a vezetőjük meghátrál Trumppal szemben, akkor ez meggyengítheti Hszi Csin-ping helyzetét, aki élete végéig szeretne Kína első embere maradni, mint Mao Ce-tung vagy Teng Hsziao-ping. Vang Csi-sen alelnök, aki a pekingi vezetést képviselte a konferencián, Kissingerhez hasonlóan kárhoztatta a hidegháborús mentalitást. A pekingi Global Times beszámolója szerint nehezményezte az amerikaiak politikai támadásait, és főként azt, hogy Washington nem együttműködésre, hanem szembenállásra törekszik. Az amerikaiak úgy vélik, hogy Kína gyengítésével előnyökhöz juthatnak, holott az együttműködés mindkét fél számára előnyösebb lenne – hangoztatta a veterán alelnök. Akit Hszi Csin-ping tűzoltójának hívnak Kínában, mert gyerekkori jóbarátként az elnök rábízza a legnehezebb feladatok megoldását. "Mi továbbra is egy nyitott modellben hiszünk, amelyben mind a két fél nyerhet" – hangsúlyozta a kínai alelnök a Bloomberg pekingi tanácskozásán.