A Sinn Féin történelmi győzelmével sincs közelebb a népszavazás az Ír-sziget egyesítéséről
A nacionalista párt észak-írországi győzelme után is maradt a status quo, bénító politikai problémának a Brexit-protokoll, amely még azt is kétségessé teszi, hogy meg tud alakulni az új kormány.
Amikor 1921-ben kihasították az Ír-szigetből a hat északi grófságot, az volt a cél, hogy ott állandó maradjon az Egyesült Királysághoz tartozást óhajtó protestáns unionisták többsége, s vele az uralma. Az Írország újraegyesítését akaró katolikusok pedig még az 1960-as években is jogfosztottságban éltek Észak-Írországban. Ezekhez képest
történelmi változás, hogy a múlt heti parlamenti választást az első preferenciát kifejező szavazatok 29 százalékával a katolikus Sinn Féin nyerte, és ezzel 27 mandátumot szerzett a 90 fős északír parlamentben.
A Sinn Féin képviselőinek száma nem változott, de így is övé a legnagyobb frakció, mert a katolikusok és a protestánsok közti hatalommegosztást rögzítő, és a három évtizedes – mintegy 3500 halottal járó – polgárháborúnak véget vető, 1998-as nagypénteki békemegállapodás megszületése óta minden választáson győztes Demokratikus Unionista Párt (DUP) a legutóbbi 28 százalék helyett csak a szavazatok 21 százalékáig jutott. Ezzel a 2017-es 28 után 25 mandátumot szerzett. Ami azt is jelenti, hogy ezúttal a Sinn Féin jelölheti az Észak-Írországot vezető első minisztert (kormányfőt). A DUP-nak pedig most csak a helyettes első miniszteri poszt jut.