Kapronczay Stefánia: Az emberi méltóságot szem előtt tartó, jó szociálpolitika nem bünteti az állampolgárokat

A parlament tegnap fogadta el a szociális törvény módosítását, amely megszabja a szociális biztonságért való felelősség sorrendjét. Európában példátlan módon a törvény szerint az emberek elsősorban önmagukra számíthatnak, az öngondoskodás a fogyatékos emberek, az idősek, a szegénysorsú gyerekek és a mélyszegénységben élők dolga.

A módosítás szerint a szociális biztonság megteremtése ezt követően a hozzátartozók feladata, de csak akkor, ha arra az egyén önhibáján kívül nem képes. A társadalom szolidaritáshoz való felemás hozzáállását jól tükrözi ez. A Policy Solution idén októberben megjelent felmérése szerint, a válaszadók 82 százalék szerint csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket, a szegénység a megkérdezettek fele szerint egyéni felelősség. Ennél is többen, 69 százalék gondolja úgy, hogy az egyénen múlik csupán, hogy talál-e munkát. A felelősségi sorban csak a hozzátartozókat követik az önkormányzatok, az állam és a karitatív szervezetek.

Petícióban kérik Novák Katalint, ne írja alá a szociális törvény módosítását

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kicsit enyhített a rászorulókat magukra hagyó megfogalmazáson, bár a lényeg maradt: az állam csak a sor végén lép be, ha segíteni kell.

A szociálpolitikai szempontból paradigmaváltást jelentő módosítás az állam és a polgár viszonyának vonatkozásában is lényegi. Ebben a viszonyban azért mondunk le bizonyos jogainkról, illetve a vagyonunk egy részéről, mert közösségként el lehet látni olyan feladatokat, amelyeket egyéni szinten nem, vagy csak óriási erőfeszítés árán. A szociális ellátás megszervezése is társadalmi szinten megvalósítható, hiszen ennek egyéni megteremtése már eleve hátrányban lévő emberektől várna el emberfeletti erőfeszítést, a terhek, feladatok társadalmi szinten jobban megszervezhetőek.