A patika még mindig a magyar egészségügy legvidámabb barakkja, akkor is, ha bőséggel akadnak benne gondok.
Így jellemezte egy fővárosi gyógyszerész a kétévi koronavírus-rémálom utáni helyzetet.
A közforgalmú gyógyszertárak talpon maradtak, és sok ember számára ezek jelentették az egyetlen biztosan elérhető egészségügyi és információszerzési pontot. Ugyanakkor számos területen érződött a járvány hatása, 2021-ben például a korábbi években megszokott 5 százalék körüli ütemnél lassabban, mindössze 1,7 százalékkal növekedett a vényköteles gyógyszerek forgalma.
Kitapintható volt az orvosi vizitek elmaradása, amit jól mutat a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kezelésére kiváltott vények számának csökkenése. A receptek számát nyilvánvalóan csökkentette a járványban elveszített több mint 44 ezer, „többségében idős, krónikus beteg” hiánya is.
Milliárdokkal kisebb forgalmat hoztak össze a patikák az év első hónapjában.
Ugyanakkor jelentősen nőtt a kereslet a fertőzés elleni szerek iránt, beleértve a vitaminokat, az étrend-kiegészítőket, a maszkokat és a koronavírus-gyorsteszteket is.
Összességében 10 milliárd forinttal, 161 milliárdra növekedett 2019-ről 2020-ra a gyógyszertárban maradó árrés tömege, vagyis az a jövedelem, amiből minden költséget fizetni kell, és ami jó esetben a nyereséget is tartalmazza.