650 ezer ember ingázik a gyógyszerért, változtatást sürgetnek a gyógyszerészek

Mind több a gyógyszertár, mégis egyre több település marad patika nélkül. Elolvadó nyereségesség, munkaerőhiány és rossz szabályozás sújtja a gyógyszerészeket, és ennek a levét olykor a páciensek isszák meg.

650 ezer ember ingázik a gyógyszerért, változtatást sürgetnek a gyógyszerészek

A patika még mindig a magyar egészségügy legvidámabb barakkja, akkor is, ha bőséggel akadnak benne gondok.

Így jellemezte egy fővárosi gyógyszerész a kétévi koronavírus-rémálom utáni helyzetet.

A közforgalmú gyógyszertárak talpon maradtak, és sok ember számára ezek jelentették az egyetlen biztosan elérhető egészségügyi és információszerzési pontot. Ugyanakkor számos területen érződött a járvány hatása, 2021-ben például a korábbi években megszokott 5 százalék körüli ütemnél lassabban, mindössze 1,7 százalékkal növekedett a vényköteles gyógyszerek forgalma.

Kitapintható volt az orvosi vizitek elmaradása, amit jól mutat a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kezelésére kiváltott vények számának csökkenése. A receptek számát nyilvánvalóan csökkentette a járványban elveszített több mint 44 ezer, „többségében idős, krónikus beteg” hiánya is.

Sokkal kevesebb gyógyszert vettünk januárban, altatóból és nyugtatóból se fogyott annyi

Milliárdokkal kisebb forgalmat hoztak össze a patikák az év első hónapjában.

Ugyanakkor jelentősen nőtt a kereslet a fertőzés elleni szerek iránt, beleértve a vitaminokat, az étrend-kiegészítőket, a maszkokat és a koronavírus-gyorsteszteket is.

Összességében 10 milliárd forinttal, 161 milliárdra növekedett 2019-ről 2020-ra a gyógyszertárban maradó árrés tömege, vagyis az a jövedelem, amiből minden költséget fizetni kell, és ami jó esetben a nyereséget is tartalmazza.