Nemzetközi lapszemle: Kemény üzenetet küldött az ukrán külügy Orbánnak
A kijevi külügy szerint Orbán rövidlátó és patologikusan gyűlöli őket. Peking az ismeretlen Covid jövő felé tart. A népbutítók hajlamosak alábecsülni, hogy az emberek csendre vágynak két választás között és ez sokba kerülhet nekik. Egyre több a menekült Európa határain, de mi legyen velük? Válogatás a világsajtó írásaiból.
The Times
A kínai Covid-válság a tekintélyuralom határait mutatja. Nincs ugyanis olyan nyilvános fórum, ahol meg lehetne vitatni a kérdést, ez azonban kemény döntésekhez vezet, amelyek eltakarják, hogy milyen fatális tévedések vannak mögöttük. Az ugyanakkor árulkodó, hogy a tömeges elégedetlenség hatására milyen villámgyorsan vonták vissza a korlátozásokat. De hát a diákok tiltakoztak, azt meg a Kommunista Párt nagyon nem szereti.
Nagyon úgy néz ki, hogy maga Hszi Csin-ping engedett az ellenszél láttán. Napokon belül véget értek a zárlatok, már nem csinálnak tömegesen teszteket. Miközben dühöng a vírus, ám nem lehet tudni, hány embert fertőz meg, hiszen nem ellenőrzik az embereket. Viszont a kórházak dugig vannak és halottaskocsik sora várakozik a hamvasztók előtt.
De a hatalom már korábban felismerte a nyugati nyitás veszélyeit, mind a gazdaságban, mind az oktatásban. Ugyanakkor egynémely országok számára erős a kísértés, hogy átvegyék a technokrata tekintélyelvűséget, hiszen látványosak a sikerek. Hszi zűrzavaros fordulata, valamint a közeljövőben várható újabb 1–2 millió áldozat azonban fontos lecke az autokrácia „hatékonyságáról”.
Az olyan erős emberek, mint pl. Orbán Viktor, ugyanakkor Amerika és Európa erkölcsi zavarára mutogatnak és Kínát emelik pajzsra a hazafias, tervszerű egység példájaként. Csakhogy a népeket nem lehet örökre rákényszeríteni az uralkodó szolgálatára. Már érzik a következményeket az olyan országok, amelyek a kínai utat választották. Most pedig Peking is az ismeretlen Covid jövő felé tart. Itt az idő, hogy új szeleket hagyjon fújni.