Az újonnan eladott autók között a SUV-okból fogy a legtöbb elektromos

Ha nem lenne a nagyobb légellenállásuk és fogyasztásuk, a Magyarországon leginkább hobbiterepjáróként vagy utcai terepjáróként ismert SUV-k (Sport Utility Vehicle) lennének minden tekintetben az ideális személyautók. Az egyik nagy előnyük, hogy a vezető magasabban ül, mint a hagyományos kocsikban, például a szedánokban, így jobban látja az utat. Az SUV-k egyben kényelmesebbek is: tágasabb és magasabb a belső terük, nagyobb a csomagtartójuk, miközben nem olyan hosszúak, mint az autósok körében nem túl népszerű kombik. Így könnyebb velük közlekedni a városban, és a parkolóhely megtalálása is kisebb probléma. A hobbiterepjárók – már csak méretük miatt is – biztonságosnak számítanak, töréstesztjeik jellemzően kiválóak.

A megemelt építésű SUV-k kimagaslanak a mezőnyből, ennek köszönhetően a hátsó ülésen helyet foglalók sokkal inkább elférnek, a hosszú végtagokkal megáldott vagy éppen megvert utasoknak pedig nem kell az első ülés alatt helyet keresniük a lábuknak. Míg a crossover kategóriába tartozó SUV-k kisebbek, a hobbiterepjárók jó részében akár három üléssor is elfér – igaz, a csomagtartó rovására –, így a nagycsaládosok is beférnek egy járműbe.

Az SUV-ket nem véletlenül hívják utcai terepjáróknak – bár nehéz terepen, például sárban a többségük nem teljesít sokkal jobban, mint a többi személygépkocsi-fajta –, a magasabb alváznak és a jellemzően négykerék-meghajtásnak köszönhetően a föld- vagy kavicsos utakon könnyebb velük haladni, mint a korábbi évtizedeket uraló autófajtákkal. Az erősebb és nehezebb SUV-k a vontatásnál jobban teljesítenek, a legtöbb hobbiterepjáró akár 2-2,5 tonnás járművet is képes elhúzni.

Begyűrűzött a trend: a Magyarországon eladott új kocsik fele SUV

Az SUV-k „felmenőinek" a második világháború éveiben gyártott katonai dzsipek tekinthetők. A járműosztály népszerűsége nőtt, ám az áttörésre várni kellett: a '90-es években az USA és Ázsia hódolt be, Európa tovább tartott ki, de végül szintén „megadta" magát.