„A legfontosabb, hogy a szülő ismerje a gyerekét” – Szél Dávid pszichológus továbbtanulásról és középiskola-választásról
13 perc
2023.11.27. 09:10
Nem könnyű az iskolaválasztás, rengeteg szempontot érdemes figyelembe venni, még azt sem lehet megmondani, milyen egy jó iskola – véli Szél Dávid pszichológus, aki azért kérésünkre felsorolt néhány megfontolandó szempontot a döntéshez. Az interjú a csütörtökön, november 30-án megjelenő HVG Középiskola 2024 kiadványában jelenik meg, most itt, a hvg360-on is olvasható.
HVG: Mennyire fontos egy család életében, vagy a gyerek életében a középiskolai felvételi? A szülők sokszor élet-halál kérdésnek gondolják.
| HVG Középiskola 2024 |
| A kiadvány - benne a legjobb magyar középiskolák 100-as rangsorával - november 30-tól kapható az újságosoknál, megrendelni pedig itt lehet. A hvg360-on megjelent cikkei itt olvashatók. A HVG további speciális kiadványai itt elérhetőek. |
Szél Dávid: Sokszor – főleg a középosztályban és a felső középosztályban – a családok gondolkodásának az az alfája és ómegája, hogy a gyereket melyik óvodába, onnan melyik iskolába, majd melyik középiskolába, egyetemre veszik fel. Pedig a gyerek boldogulásában egyáltalán nem számít annyira a középiskola, mint például a családi háttér. Az sokkal inkább meghatározza, hogy majd később milyen egyetemre kerül be a gyerek, ha egyáltalán, és milyen karrierje lesz a munkaerőpiacon.
Ez pedig erősen rámutat a hazai közoktatás egyik legnagyobb problémájára, arra, hogy az nemhogy nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, de még növeli is. Pedig egyáltalán nem dől össze a világ, ha nem veszik fel a gyereket a kiszemelt „jó gimnáziumba”. Akkor persze összedől, ha ez a szülői szorongás átmegy a gyerekbe, aki emiatt azt gondolja magáról, hogy túl semmirekellő, túl hülye ahhoz, hogy felvegyék a „jó gimibe”. Miközben a „jóságnak” rengeteg kritériuma van.
HVG: Milyen a jó középiskola?
Sz. D.:
Hogy milyen a jó iskola, azt nem lehet megmondani.
Mondhatjuk azt, hogy az a jó iskola Magyarországon, amelyik jó helyen szerepel, például a HVG rangsorában. Egy bizonyos szempontból az a jó iskola. De vannak más szempontok is. Mondjuk, ha a gyereknek van valamilyen speciális képessége, érdeklődése, azt ki tudja-e elégíteni. Például, ha a színház, valamilyen sport, vagy a csillagászat érdekli, van-e ott ilyen lehetősége. Ez is egy fontos szempont. Hogy milyen a közösségi élet egy gimnáziumban, az nagyon meghatározó lehet. És vannak is olyan iskolák, amelyek ismertek arról, hogy ezt fontosnak tartják, miközben esetleg a rangsorokban nem vagy nem olyan előkelő helyen szerepelnek.
Sokszor rossz a megítélésük a szakképző intézményeknek, noha vannak olyan technikumok, ahova kemény bemeneti követelmények kellenek, és az érettségi mellé jó szakmát is adnak, de akár tovább is tudnak majd tanulni az ott végzettek. Szóval én ezeknek az iskoláknak a fontosságát sem becsülném le. És van olyan mutatójuk is az iskoláknak, hogy mennyire ösztönzik a társadalmi mobilitást, hogy mekkora az a hozzáadott érték, amit az ott folyó oktatás nyújt a különböző társadalmi rétegekből érkező gyerekeknek. Amely iskolák ebben jók, azokat is joggal mondhatjuk jó iskoláknak. Amikor 2014-ben Nahalka István oktatáskutató összeállított egy ilyen listát, az egészen más képet mutatott, mint a felvételi, érettségi eredményeket alapul vevő rangsorok.
HVG: A középiskola-választás kérdésében ki döntsön? A szülő? A gyerek?