Kerületmustra: Kedves azilum veszélyes csőcsúszdákkal és Balog Zoltán-idézettel
9 perc
2023.07.25. 17:30
A kertvárosias XVI. kerületben járva a környéket nem ismerők biztosan nem számítanak arra, hogy az egy, legfeljebb kétszintes családi házak között egyszer csak felbukkan egy kilátó, ahonnan ráadásul Budapest nagy részét bebarangolhatja a tekintet. Pedig a Sashalom és Rákosszentmihály határán álló építmény ilyen, s a városrész, amely körülveszi, még nála is érdekesebb.
A gödöllői HÉV-vonal olyan a Budapesttől keletre eső agglomerációs települések egy jó része számára, mint valami köldökzsinór, amely összeköti őket a fővárossal. Az első, a Keleti pályaudvartól Rákosfalván, Sashalmon és Mátyásföldön át Cinkotáig vezető szakaszát 1888. július 20-án adták át, majd megkezdték a bővítését, villamosítását. Mindez jelentős hatással volt a vonal közelében fekvő községek, falvak életére, beindította az iparosítást és megkönnyítette az ingázást. A megjelenése cikkünk helyszínén, Pusztaszentmihályon – vagy ahogy ma ismerjük, a XVI. kerülethez tartozó Rákosszentmihályon – is fontos változásokat hozott.
Az egykoron még önálló, Szentmihályként ismert település – amelynek határáig nyúlt az évszázadokon át országgyűléseknek helyt adó Rákos mezeje – vélhetően a Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomáról kapta, s 1335-ben említették először okiratban. Az 1541-es második török hadjárat során elnéptelenedett, évszázadokon át csak Szentmihálypusztaként emlegették. A török hódoltság után többek között a Toldyaké, a Wattayaké, végül a Grassalkovichoké lett a területe, amely az 1800-as évek közepétől kezdett újra benépesedni. A folyamat azután gyorsult fel, hogy 1870-től megkezdték a korábbi nagybirtok felparcellázását; a telkeket többnyire a fővárosiak vásárolták fel, hogy kiköltözzenek vagy nyaralót építsenek rá.
Hogy mekkora hatással volt a környékre a HÉV-közlekedés megindulása, jól mutatja, hogy míg 1880-ban még csak 150 lakosa volt Pusztaszentmihálynak, a számukat tíz évvel később már 700-ra tették. A települést akkoriban még lazán kapcsolódó telepek alkották, amelyeket végül az kovácsolt össze, hogy 1893-tól lóvasúti kapcsolat létesült Szentmihály és Cinkota között, így könnyebben elérhetővé vált a HÉV, s ezzel együtt a főváros.
Szabó József építőmester, aki 1895-ben kapott megbízást egy ottani lak felépítésére, így írt a településről: „Ritka szépségű nyaralótelep volt Pusztaszentmihály, amikor először volt alkalmam a kis lóvasúton boldog emlékű főnököm, Rappant Vilmos műépítész Rózsa utcai kertjébe kilátogatni, hogy a kecses architektúrájú »Kicsi, de az enyém« jelmondatú nyaralójának átépítését vezessem, melyet Farkas Ignác építész, telepünk akkori elnöke foganatosított. Ez volt az első építési tevékenységem Pusztaszentmihályon. Ekkor magam is kedvet kaptam a kitelepedésre, hogy a fővárosi, komor, füstös levegőjű, szűk lakásomat egészséges családi lakással cseréljem fel.”