Kerületmustra: Disznórétből és Zsírdombból lett a város egyik legszebb, legsötétebb múltú villanegyede, Pasarét

Pasaréten idilli élni, sétálni, kávézni. Bár utóbbit viszonylag kevés nyilvános helyen tehetjük meg, de a második kerületnek ez a része nem is a kávéházakról szól, hanem a villákról, a fákról és a sötét múltról.

Kerületmustra: Disznórétből és Zsírdombból lett a város egyik legszebb, legsötétebb múltú villanegyede, Pasarét

„Pasáról szó sincs. Valami nagyon modern érzésű óriás kicsi skatulyákat rakott ki a villamos mentén, azután összeszedett egypár jómódú lilliputit, és azt mondta: Itt lakjatok. És laknak. Kicsi autóikon be-beszaladnak kicsi bankjukba; akik egy skatulyában laknak, meglátogatják egymást, tavasszal egymás kicsi kertjeit dicsérgetik. Olyanok, mint az emberek.”

Így ír a II. kerületi Pasarét városrészéről Szerb Antal 1935-ben a Budapesti útikalaúz Marslakók számára című könyvében. Szerb Antal egy ideig maga is pasaréti lakos volt, a Torockó utca 6/b-ben lakott egy ideig a harmincas években.

Kerületmustra
Mit keres egy nyúl egy belvárosi parkban? Milyen lenne a Római-part vadregényesebb kiadásban? Hol rendeztek lövészárok-kiállítást a nagy háború idején, és hol rejtőztek el a rendőrök a bűnözők elől a kapualjban? Most induló sorozatunkban a 150 éves Budapest kerületeit járjuk végig, olyan helyeket mutatunk be, amelyeket sokszor még az ott lakók sem ismernek, és ahol nem csak nekik érdemes egy napot eltölteni, legyen szó akár egy mocsárról, egy gyárról vagy egy lakótelepről.

Én is évekig laktam ezen a környéken, és szerencsére úgy alakult, hogy a jelenlegi otthonom is a közelben van. Azért szeretek itt élni, mert ez Budának olyan része, ami még nincsen nagyon messze a város pörgésétől, de már elég nyugodt zöldövezet ahhoz, hogy élvezni lehessen a csendet és a kerteket, virágokkal teleültetett teraszokat.

Pasaréti látkép 1938-ban
Fortepan / Jezsuita Levéltár

Szerb Antalnak abban igaza van, hogy a név eredetét tekintve pasáról tényleg nincsen szó.

Embereket mentett a tűzből az elítélt gyilkos Szabó Zoltán, aztán tarkón lőtte a szomszédját, akinek végül szintén megmentette az életét

Szabó Zoltán és gyerekkori barátja a nyolcvanas években hidegvérrel ölt meg egy nőt, de életfogytiglani büntetéséből végül csak tíz évet ült le, mert a kigyulladt szegedi bútorgyárban hősiesen helyt állt. 2015-ben aztán tisztázatlan körülmények között fejbe lőtte Nagy Jenőt, akinek az életét végül ő maga mentette meg. Egy gyerekkorától brutális bűnöző furcsa karrierje.