Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A MÁV nemhogy nem szakít a Siemensszel, még szorosabban fog együttműködni a cég szakembereivel – árulta el lapunk kérdésére a vasúttársaság. Ez a döntés annak a vizsgálatnak az eredményeként született, amit azután indítottak, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter a vonatgyártó, vasútépítő céget tette felelőssé a Budapest és Balaton közötti vonatközlekedés nyár eleji összeomlásáért.
Emlékezetes, hogy június 7-én, az idei strandszezon nyitónapján, két vasúti átkelőhely biztosítóberendezésének meghibásodása miatt állt le a Budapest és Balaton közötti vonatforgalom. A MÁV mintegy 10 ezer jegy árát fizette vissza az érintett utasoknak. Lázár János pedig már aznap Facebook-posztban üzente meg, hogy addig „egyetlen újabb fillért” sem fizetnek a Siemensnek megrendelésre, amíg „a korábbi munkájuk hiányosságait, hibáit ki nem javítják” – lényegében tényként kezelve a beszállító cég felelősségét a meghibásodás kapcsán. Pár nappal később, jászberényi utcafórumán pedig arról beszélt, hogy vizsgálat fogja kideríteni, a közlekedési tárcánál elődei közül valaki felelőssé tehető-e azért, hogy nem érvényesítették kellően a Siemens jótállási kötelezettségét.
Ehhez képest most azt közölte a MÁV a HVG-vel:
A közösen végzett sorompóaudit azzal a döntéssel zárult, hogy a MÁV-csoport és a Siemens szakemberei a főszezonban a korábbiaknál is szorosabban működnek együtt.
A vizsgálatot június 12-én jelentette be Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója. Hegyi ekkor azt mondta, hogy a Siemens vállalta minden általa beszállított magyarországi sorompó soron kívüli átvizsgálását. Bár Hegyi ekkor azt állította, hogy a sorompó-audit eredményei egy hét múlva várhatók, a beszámolóra egy hónap alatt sem került sor.
Mikor július 22-én ismét biztosító berendezések meghibásodása bénított meg jelentős fővonalakat – akkor éppen a győrit, illetve a miskolcit –, időszerűnek tűnt rákérdezni, hogy hol tart a vizsgálat, amit egy hasonló esetben a beszállító felelősségéből kiindulva indítottak, és ezúttal melyik cég készülékei romlottak el.
Mint kiderült, ezúttal egy másik vállalat, a Alcatel Austria biztosítóberendezései hibásodtak meg. Érdekes módon az Alcatel felelősségét nem vetette fel a közlekedési miniszter, aki a Siemens esetében még elfogadhatatlannak tartotta a tíz éves eszközök hibáját, pedig az ekkor elromlott berendezések egyike alig 2021 óta van üzemben (az idősebb 15 éve).
A Siemens által vállalt önellenőrzés kapcsán hiába kérdeztük, hogy hány sorompót vizsgáltak már meg, és azok közül mennyinél találtak problémát, hol tart a folyamat – erről részleteket nem árultak el.
A Világgazdaságnak viszont Hegyi Zsolt most elmondta, hogy az audit az eredetileg tervezett egy helyett három hétig tartott, és ennek eredményeként nemcsak az újabb meghibásodás megelőzésére találtak megoldást, de arra az esetre is felkészültek, ha a sorompóhibák mégis újra jelentkeznének. Különös módon a MÁV-vezér minden konkrét állítása – így például a „mind a 12 sorompóra kiterjedő felújítási program” eltervezése – a Budapest-Balaton vasútvonalra vonatkozott, noha június 12-i bejelentésében még hangsúlyozta, hogy az audit nemcsak a balatoni vonalra vonatkozik, hanem az egész országra.
Hegyi Zsolt MÁV-vezér bejelenti a teljeskörű sorompó-auditot június közepén
Facebook / Hegyi Zsolt
A közlekedési tárcát is megkerestük, hogy megtudjuk, a lezárult sorompó-audit eredményével a Siemens visszanyerte-e a minisztérium bizalmát, illetve ezek alapján a szaktárca szerint megállapítható-e akár személy, akár cég felelőssége (amit két hónapja Lázár tényként hangoztatott) a június 7-i fennakadásokkal kapcsolatban – de ezekre sem kaptunk választ.
